kedd, 18 március 2014 11:06

A Karib-tenger kékje (2. rész): Honduras, a gépkarabély és a kókuszkenyér

Írta:

A távolban már feltűntek Honduras partjai, veszélyes szárazföld közeledett, ezért egy esetleges rablásra felkészülve a kamu bankkártyákat és mintegy harminc dollárt a pénztárcámba tettem, míg a jó bankkártyákat és a százdollárosokat a ruhámban lévő titkos zsebekbe rejtettem. Puerto Cortes, Choloma, El Progreso, mind a nemzetközi drogkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán feküdtek, különösen tartottam San Pedro Sulától, ahol naponta három-négy embert lőnek agyon, és évek óta a világ legveszélyesebb városának minősül. Azt is sejtettem, kis odafigyeléssel nem lesz semmi baj, ráadásul itt sem mindenki a drogkartelleknek dolgozik, és békés városkákat, kedves embereket is meg fogok ismerni. (Így is történt.)

A hajó kikötött. Az emberek Stetson kalapban járkáltak, a nagyobb boltok, üzletek előtt őrök álltak, hatalmas gépkarabélyokkal. A lányok igen szépek voltak, ezen a területen magas, karcsú arawak indiánok éltek, akik keveredtek a hódító spanyolokkal, a lakosság túlnyomó része mesztic.

Honduras, kalapos

Később a Nyugat-Afrikából behurcolt rabszolgák is keveredtek a lakossággal, a hármas „koktél” eredménye, Hondurasban gyönyörűek a lányok. De csak óvatosan figyelgettem őket (itt az apáknak, testvéreknek, barátoknak nagy valószínűséggel gépkarabélya is van), ellenben a lányok közül jó páran kihívóan szemlélgettek, rám mosolyogtak, jól a szemembe néztek. Tudták magukról, hogy szépek.

Honduras, lanyok

A levegőben mindenütt a forró kókuszkenyér illata szállt és bárhová ült be az ember, kérés nélkül hozták. A sült csirke mindenütt ropogós, omlós és csípős volt. Óriási banánültetvényeket, kókuszpálmákat, rikító színű papagájokat, maja romokat láttam.

Honduras, papagaj

Úgy döntöttem, maradok, és legelőször is irány a Karib-tenger kékje.

Gondolkozik, mulat, dolgozik

Elöljáróban pár adat és gondolat a közbiztonságról és a veszélyről, utána viszont nyugodtabb, békésebb vizekre evezünk, mert természetesen Hondurasban sem mindenki a drogkartelleknek dolgozik, hanem próbál valahogy megélni. Számos barátságos és kedves embert ismertem meg. Arról nem is szólva, békés kisvárosokban is jártam, ahol az embernek semmi veszélyérzete nem volt.

Honduras, Tela

San Pedro Sula városában 2011-ben 159 gyilkosság jutott százezer lakosra, a hétszáztizenkilencezer lakosú településen összesen 1143 embert öltek meg. 2012-ben már 1218 gyilkosságot követtek el. A tízmilliós Magyarországon 2012-ben 113 emberölés történt.

Természetesen felvetődik a kérdés, a lakosság számarányához képest miért itt követik el a legtöbb gyilkosságot a világon? Van egy hondurasi mondás: „Tegucigalpa gondolkodik, a hondurasi tengerpart (Tela, La Ceiba, Roatán-szigetek) mulat, San Pedro Sula dolgozik.”

Honduras, Puerto

Honduras ipari, kereskedelmi központja ugyanis San Pedro Sula (és nem a főváros, az államigazgatási központ Tegucigalpa), itt állítják elő a GDP kétharmadát, innen pár kilométerre található az ország kikötője, Puerto Cortés. Tehát a drogkereskedelem tranzitútvonalai is itt futnak össze, ez a csomópont, az átrakóhely, és az elszámolási vitákat is itt „oldják meg” helyben, gyorsan, kíméletlenül.

Hatszáz kilométernyi Karib-tenger

Az ország, ha nem is sokkal, de nagyobb Magyarországnál (112 492 négyzetkilométer) és körülbelül nyolc és félmillió ember lakja. Fekvése – nem a drogkereskedelmi útvonalak szempontjából – szerencsés, észak-keleten több mint hatszáz kilométernyi Karib-tengerük van, szigetekkel, öblökkel. Az ország átíveli a közép-amerikai földhidat, mert a nyugati részen pedig a Csendes-óceánnal érintkezik, több mint száz kilométeren keresztül. (Az észak-nyugati szomszéd Guatemala, a délnyugati El Salvador, délen Nicaragua van, és észak-keleten Belizzel van tengeri határ.)

Honduras, part2

Az ország nagy részét a Kordillerák hegységei borítják, még egy síelés is belefér. A hegységek és a két nagy víz között síkságok helyezkednek el, tehát nem véletlenül írtam, hogy szerencsés földrajzi adottságokkal rendelkezik az ország, mert egy hondurasi hétvégén, szombaton például meglehet fürdeni a Karib-tengerben, vasárnap a Csendes-óceánban, és közben még túrázhat is az ember.

Honduras, tura2

Az igazi banánköztársaság

Voltak idők, amikor Honduras exportjának hetven-nyolcvan százalékát is kitette a banán (a fennmaradó részt pedig az ananász). A hasznot, milyen meglepő, a hatalmas amerikai cégek fölözték le. A banánköztársaság szót William Sydney Porter, egyik legismertebb írói álnevén O. Henry használta először 1904-ben egy novellájában, az ország neve ott Anchuria volt, ám Hondurasról mintázta. Még pár adat, ami segíthet annak elképzelésében, hogy mennek itt a dolgok, Honduras 1838-ban lett független, az azóta eltelt időben, 176 év során közel 150 puccsot élt át az ország.

Honduras, banan3

Futballháború

Már nagyon fiatalon elolvastam Ryszard Kapuściński (1932-2007), a világjáró utazók, riporterek közül az egyik nagy kedvencemnek számító lengyel kolléga könyvét arról a futballháborúról, amelyet Honduras és El Salvador 1969-ben vívott egymással. Természetesen, a foci, a világbajnoki selejtező mérkőzés csak ürügy volt, a háttérben a két ország komoly gazdasági, társadalmi konfliktusa áll.

A hatvanas évekre ugyanis a bevándorolt salvadori földművesek százezrei éltek és műveltek földet Hondurasban, amelyet a helyiek egyre nehezebben viseltek. Végül Honduras akkori elnöke 1968-ban földreformot hirdetett meg, ez a területek újraosztását jelentette a hondurasiak javára és azt, hogy salvadoriak tízezreinek kellett távozniuk az országból. Mire az 1970-es mexikói világbajnokság selejtezői elérkeztek, már izzottak a szenvedélyek.

Az első meccset Tegucigalpában Honduras nyerte 1:0-ra, a találkozó előtti éjszaka a salvadori csapat szállodája körül hatalmas tömeg randalírozott, hogy a játékosok véletlenül se tudjanak aludni. A salvadori visszavágón „csak” egy sáros rongyot húztak fel Honduras zászlója helyett a „házigazdák”, akik 3:0-ra győztek. Az akkori szabályok szerint nem Salvador jutott tovább 3:1-gyel, hanem harmadik találkozóra került sor, Mexikóvárosban, ahol a salvadoriak 3:2-re nyertek.

Honduras, foci

Rövid időn belül kitört a háború. A salvadori hadsereg megindult, kezdetben mélyen behatoltak Honduras területére, majd a hondurasi hadsereg ellentámadásba ment át. A szárazföldi salvadori erők erősebbek voltak, ám Honduras hamarosan légi fölénybe került. A százórás háború áldozatairól egyik fél sem mondott igazat, úgy becsülik, ezer salvadori és kétezer hondurasi halott lehetett, és több tízezer sebesült. A két országot az Amerikai Államok Szervezete nagy nehezen fegyverszünetre kényszerítette, igaz, a békekötésre csak 1980-ban került sor, Peruban. A háború megrendítette az országok gazdaságát.

Közlekedés Hondurasban

Az utazónak egész Latin-Amerikában érdemes az eredetileg tervezettnél többet költeni a közlekedésre, érdemes a színvonalasabb busztársaságokat keresni, mert az átlagos járatoknál elképesztő káosz alakulhat ki. Közép-Amerikában a két legrosszabb El Salvador és Honduras volt. Sokszor a helyieknek sincs fogalmuk arról, hogy mikor és mivel tudnak majd eljutni úti céljukhoz. Mert a járat egyszerűen nem jön. Vagy jön ugyan, de háromszor annyi jegyet adtak el rá, és az ember nem fér fel a legalsó lépcsőre sem, hogy testi épségét veszélyeztetve a buszon lógva utazzon. Miközben persze zsúfolásig van a busz, minden mozgó árus igyekszik felszállni, és eladni a portékáját.

Honduras, arus

Vagy, a buszsofőr unatkozik – ez megtörtént velem – és a hajnali háromnegyed hatos indulás helyett már negyed hatkor elindul. Még szerencse, hogy korán kiismertem a szisztémát, és minimum egy órával ott voltam az indulás előtt. Mit tesz például a hondurasi buszsofőr annak érdekében, hogy a fél órával korábbi indulás ellenére tartani tudja az egyébként igen lazán kezelt menetrendet? Megmondom, tíz kilométeres sebességgel gurul. Végig. Nem fehér embernek való, ültem a buszon és majd megpukkadtam mérgemben. Igaz, bosszankodásom csak az első kókuszkenyér árusig, az első maja piramisig és az első széplányig tartott.

Honduras, kokusz

Honduras, Copan

Honduras, szeplany

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjelent: 1687 alkalommal
Tovább a kategóriában: « A világ legveszélyesebb városai