Mexikó (6)

hétfő, 12 szeptember 2016 11:06

Az Ezüstváros kincse (Taxco, Mexikó)

Jólesett leírni ezt a címet. „Az Ezüstváros kincse”. Akár egy Karl May-regény címe is lehetne. Ráadásul a világ ezüstbányászatának és kereskedelmének egykori központja, a mexikói Taxco történetében is vannak nemes lelkű indiánok, jó szándékú sápadt arcúak, gátlástalan kalandorok, gazdag ezüstbányák, kegyetlen kalózok. Sőt, Taxcónak mindezek mellett még arra is volt érkezése, hogy feltalálja a Margarita-koktélt. A városba külön busszal érkeztem, igaz, ez így nem teljesen pontos állítás.
Cancunban logisztikai megfontolásból a központi buszpályaudvartól kétpercnyire lévő apró hotelben szálltam meg. A szomszédos épületben zenés hely és kupleráj működött, Mexikóban rugalmasan vegyítik e két szórakozási formát. A közeli gyorsétteremben reggeli kávézásom közben teljesen szétütött mexikói fiatalok biztosítottak arról, hogy Cancun Latin-Amerika legjobb buli helye. Készséggel elhittem, a város ráadásul nagyon tetszett, a piacon mindennap chorizót, vagyis sült kolbászt ettem zöld chilivel. Cancun két, egymástól jól elkülöníthető részből áll, ennek jobb megértéséhez vissza kell menni több mint negyven évet az időben.
A dalt először egy mexikói távolsági buszon hallottam, Mexikóban bevett szokás, hogy zenészek szállnak fel a buszokra és pár megálló erejéig szórakoztatják az utasokat. A dalt sokáig kerestem, majd a káprázatosan kék Karib-tenger partján, Tulum városkája egyik vendéglőjében, a legnagyobb elképedésemre váratlanul rázendített a zenekar. Tulum azóta is az egyik kedvenc mexikói városom, a régi maja neve Zama, azaz Napkelte. A dal címe pedig: La Perfídia. Egy boleró, és miközben írok, ezt hallgatom. Leginkább a Los Panchos feldolgozásában szeretem. Tulum különlegessége, hogy a rendszerint a dzsungelekben épült maja városokkal ellentétben, a tengerparton található, az ötven kilométerre lévő Coba, hajdanvolt maja központ…
szerda, 18 szeptember 2013 19:08

Acapulcó strandja

Nagyon szomorú képeket közöl a BBC és a Reuters a mexikói Acapulcóról, a Manuel nevű trópusi vihar óriási pusztítást végzett, földcsuszamlások zárták el a várost a külvilágtól, helikopterekkel viszik az élelmiszert, szállítják el a turistákat, a strandokon szemét, törmelék, elpusztult állatok, a Reuters egyik képén például egy elpusztult disznó fekszik a homokban. Pedig Acapulcó strandja az egyik legjobb, amit valaha ismertem, a homok és a víz minősége, a hullámok nagysága, ereje tökéletes. Pontosabban, nem csupán egy strandról beszélünk, hiszen a több mint tíz kilométer hosszan elnyúló acapulcói öbölben több tucatnyi található, akad, amelyik zajosabb, más családosok számára ideális, a harmadik a jó…
Latin-Amerika veszélyes, érdemes észnél lenni. Isla Mujeres, az Asszonyok szigete, amely a mexikói Cancún mellett található pár kilométerre a Karib-tengeren, azonban olyan biztonságos, hogy akár a nők is egyedül sétálgathatnak éjszaka. A szigeten két napig rendőrt sem láttam, csak valami önkormányzati autót, amire spanyolul az volt felírva, hogy „konfliktus-felügyelet”. Gondolom, ha a turista sokat iszik, akkor felügyelik az ilyenkor könnyen bekövetkező konfliktusát, és hazakormányozzák valahogy a szállodájába.
vasárnap, 12 február 2012 23:03

Mexikó – acapulcói osztrigahalászok között

Már tudják az acapulcói osztrigahalászok, ki vagyok, messziről megismernek. Itt van az osztrigáért rajongó gringó, aki alig várja, hogy délután három-négy óra körül visszatérjenek a tengerről a friss zsákmánnyal. Baktatok a tengerpartra, lefelé a nyálkás lépcsőkön, valamily asszony nyújtja a kagylóval teli tálat, csilit tesz melléjük, valamelyik férfi mexikói búzasört nyit. Hallgatom a varázslatos Csendes-óceánt, hörpintgetem az osztrigát. Acapulco a világ egyik legjobb helye.