A vörös homokkősziklákba épült Petra domináns színei a vörös, a narancsos vörös, a rózsaszín (leginkább az utóbbi), a színt a sziklákban lévő vastartalom okozza. Az uralkodó színárnyalaton túl aztán akadnak kisebb, fekete sziklák (itt a magnézium-tartalom a ludas), zöld és sárgás sziklák, előbbit a réz-, utóbbit a kén tartalom okozza. Jellemzően azonban hol világosabb, hol sötétebb rózsaszínben tündöklik a város, alkonyatkor pedig minderre rátesz egy lapáttal a vörösen haldokló nap. Aki járt Petrában, soha nem is felejti a látványt.
Petrát mintegy kétezer-ötszáz évvel ezelőtt alapította nomád nabateus törzs. Kezdetben a karavánokat fosztogatták, később a minőségi változásként már vámot vetettek ki, cserébe pedig pihenőt, ételt-italt, sőt, pihent málhás állatokat is biztosítottak a karavánoknak. Petra logisztikai elhelyezkedése optimális volt a kétezer évvel ezelőtti nemzetközi kereskedelemben; Indiából, Ázsiából hajóval érkeztek a fűszerek az Arab-félsziget déli részén lévő parti városokba, innen a nabateus királyság által felügyelt útvonalakon haladtak tovább az áruk a római birodalom területeire.
Petra tündöklése és a nyomorúsága
Két esemény vetett véget Petra tündöklésének, az egyik egy rossz külpolitikai döntés volt, a római és parthus birodalom háborújában az utóbbiak oldalára álltak; nem kellett volna, a harcban Róma győzött és nem felejtett. A másik esemény egy folyamat volt, a Vörös-tengeren ugyanis megerősödött a hajózás, biztonságosabbá vált a közlekedés, ezért Dél-Arábiától a Vörös-tengeren északra szállították az értékes árukat a kereskedők, kikerülve ezzel Petrát. Mindennek tetejében a kelet-nyugati szárazföldi karavánutak is változtak, jóval északabbra kerültek, szintén kikerülve ezzel Petrát, így más tranzitvárosok erősödtek meg.
Mire az iszlám megérkezett a hetedik-nyolcadik században, Petra már elvesztette jelentőségét, lakói is kezdték elhagyni. A városra ezer év múlva, 1821-ben, egy svájci felfedező, Ludwig Burckhardt talált rá. Ezt követően a két évszázad alatt lassacskán helyreállították a várost, bár a munkának még nincs vége, mert Petra hatalmas területen helyezkedett el. A nagyságról, a pompáról tanúskodnak a lenyűgöző templomok, lakóházak, színházak, fürdők, szökőkutak, vízvezetékek, csatornák, sírkamrák maradványai.
Sziklahasadék és kincstár
Petra kizárólag egy másfél kilométer hosszú, kanyargó sziklahasadékon keresztül közelíthető meg, Siq a neve, ám amíg a kezdetéig elérünk, már addig is gyalogolni kell egy keveset. A Siq falai meredekek, nyolcvan-kilencven méter magasak is olykor, a szélessége pedig számos helyen csupán két-három méter; a támadókat könnyű volt csapdába ejteni ebben a forró szurdokban. A fénykorban a bejáratánál hatalmas diadalív díszelgett. A kanyon egy ponton egyébként kiszélesedik, egy síremlék és egy fügefa köszönti a terecskében az utazót.
Ha valaki keresztülküzdi magát a sziklahasadékon, jutalomként a váratlanul feltáruló, hatalmas, negyven méter magas, huszonöt méter széles, hellenisztikus, görög oszlopokkal, finom faragványokkal bíró sziklatemplomban gyönyörködhet, a Fáraók Kincstárában. A pompás épületben játszódik az Indiana Jones harmadik részének több jelenete, a falakon a holtak lelkét őrző nabateus istenek, és a halhatatlanság szimbólumai, a medúzák szobrai bizonyosan kíváncsian figyelhették a forgatócsoport sürgés-forgását. A homlokzat tetején egy urna áll, a legenda szerint ebben lettek volna a fáraó kincsei, de csak annyit lehet megerősítenünk, hogy az urnán golyónyomok vannak, vagyis akadt, aki már célba lőtt rá, hátha leesik – a kinccsel együtt.
Kolostor, színház, oltárok
A Fáraó Kincstárához hasonlóan monumentális Petra kolostora, amelynek kupoláján kis dísztorony magasodik, de van Kék templom, és Vörös-templom is – ez előbbi a kék színű oszlopairól kapta a nevét. Az egykori színházban közel kilencezer ember fért el (igaz, erre a méretre már római segítséggel bővítették a nabateusok), bár a 363-ban történt, pusztító földrengés után a köveinek nagy részét elhordták. A színház előtt található az asszír építészetnek emléket állító Homlokzatok Utcája, amelyben több mint negyven sír sorakozik egymás hegyén-hátán. Az egyik legszebb panoráma az Áldozatok Hegyéről tárul Petrára, mintegy negyven perces út kell a kapaszkodásban, a környező tájra nyíló csodálatos látvány azonban mindenképp megéri.