csütörtök, 21 április 2016 00:36

Vientiane: hajnali jet lag a laoszi fővárosban

Írta:

Hajnali kettőkor felébredtem a laoszi főváros, Vientiane kicsiny moteljében, az időeltolódás miatt jet lag-em volt, nem is tudtam visszaaludni. Hosszasan zuhanyoztam, borotválkoztam, fogat mostam, de még mindig csak hajnalodott a Mekong felett. Elindultam hajnali halászatot, buddhista templomokat, korán kelő szerzeteseket nézni. Amint kiléptem a motel kapuján, kismotorokkal közlekedő, fiatal laoszi prostituáltak szegődtek mellém.

 

Egy kilométernyire volt a Mekong, beszélgettünk a lányokkal, mindenképpen üzletet akartak kötni, de mondtam, hogy a halászatot és a folyóparton lévő ősi buddhista templomokat, az utcákat sepregető szerzeteseket akarom megfotózni a hajnali fényben.

szer

Kuncogtak, ekkora fehér lúzert még nem láttak, hiszen a legtöbb nyugati turista szíve vágya egy jó nagy „bumm-bumm” az ázsiai lányokkal. Talán legközelebb lányok, gondoltam, majd egyszer fölpattanok mögétek a motorra és meg sem állunk a Mekong partján lévő mangrove- és bambuszerdőkig. De majd máskor, not today, búcsúztam.

A halászok már javában dolgoztak, sokan közülük derékig belementek a folyóba és úgy gyűjtötték hálójukba a halakat. Én is belementem a vízbe, egy jó fotóért sokat megtesz az ember.

Halasz1

Halasz2

Ezt szerettem Laoszban, a mindennapi egyszerű életet. Sok nyugati turista fanyalgott nekem, hogy Thaiföldhöz, Burmához, Kambodzsához, Vietnámhoz képest itt jóval kevesebb és szerényebb látnivaló.

De ebből csak annyi igaz, hogy ezen a részen viszonylag mindig is kevesebb ember élt és nem alakultak ki olyan nagy birodalmak, mint a sziámi, a khmer, a burmai, a cham, amelyek évszázadokon keresztül, egymást váltva uralták a régiót, a szomszédos országokat, a területet, egyszer az egyik élte fénykorát, máskor a másik napjai jöttek el.

Igen, Thaiföldön, Kambodzsában, a műemlékek káprázatos gazdagságában látszik, hogy micsoda óriási birodalmi központok voltak itt, Sziámról mindenki hallott, a khmer impériumról meg elég annyit, hogy Angkornak fénykorában egymillió lakosa volt akkor, amikor Párizsban és Londonban egyaránt alig ötvenezren éltek.

Laosz egyszerűbb, a kilencvenes évekig nagyon zárt volt, ezért ha úgy tetszik, kevésbé támadta meg a globalizáció, nem láttam nyugati gyorséttermet, skót vagy ír pubot, olasz pizzériát. De ez a fanyalgó nyugati turisták baja.

Én néztem a halászokat. Vientiane folyóparti korzója egyébként mintegy öt-hat kilométer hosszan, szépen ki van építve, laosziak ezrei hűsölnek itt délutánonként, miközben ezüstösen csillagnak a Mekong hullámai, és partokon mozgóárusok, kisvendéglők kínálják a finom ételeket.

korzo

korzo2

Kora hajnalban a halászokon kívül csak a sportolók mozgolódtak.

sportol

És ha nem is olyan elképesztő a gazdagság, a pompa, mint például a bangkoki Királyi Palotában, szemet gyönyörködtető buddhista szentélyekből, templomokból jócskán akad, nem is akármilyen, itt van például a Pha That Luang, a Királyi Nagysztúpa, a város, az ország jelképe, a laoszi címerben is benne foglaltatik, és több mázsa arany csillog a tetején.

sztupa1

sztupa2

El is döntöttem, hogy a hajnali programot ezzel a kora reggeli programmal folytatom.

A Pha That Luang eredetileg Buddha mellcsontját rejtette magában, ezt öt laoszi szerzetes hozta magával Indiából, a templom-együttes mélye állítólag a mai napig őrzi az ereklyét.

sztupa3

A lótuszt formáló fő-szúpát harminc kisebb sztúpa veszi körül, így nem csupán templom, hanem valahol egy erődítmény is. Minden évben itt rendezik meg a That Luang ünnepségeket, ez a legnagyobb vallási rendezvény Laoszban.

A nagy sztúpa építése 1566-ban kezdődött, az uralkodók ebben az időszakban Luang Prabangból fokozatosan telepítették át a fővárost Vientianéba. Amikor elkészült, még négy kisebb templomot építette köré.

pag1

pag2

pag3

A templomokat a négy égtáj felé fordították, az az öt építmény és az általuk közrezárt tér alkotja a szent körzetet, amely az egyik legfontosabb buddhista zarándokhely és Laosz nemzeti létének jelképe.

A kisebb templomok is nagyon szépek voltak és természetesen, ahogy Délkelet-Ázsiában járja, a fekvő Buddha-szobor sem hiányozhatott.

kis1

kis2

kis3

kis 

buddha

pag6

Búcsúzóul még készítettem pár képet és indultam vissza a motelbe.

bucsu1

bucsu2

Tudtam, már biztosan elkészült a citromos rákleves, a Thaiföldről származó Tom Yum Goong. Kellett az energia, még több napot szándékoztam eltölteni a laoszi fővárosban, már az időeltolódást sem bántam, egész jó kis hajnali-reggeli program kerekedett belőle.

 

Megjelent: 1696 alkalommal
Tovább a kategóriában: « Elefántháton Laoszban