csütörtök, 27 október 2016 13:23

Azerbajdzsán: égő hegy, tűztemplom és iszapvulkán

Írta:

Azerbajdzsán óperzsa neve azt jelenti, hogy a Tűz Országa, ami kiváló, turistacsalogató szlogen, és ráadásul igaz is. E riporthoz például játszi könnyedség volt olyan fotókat válogatnom, ahol a lángok, az égő hegy, a tűztemplom, a fortyogó olajos iszapvulkánok a főszereplők, a szénhidrogén-mezők ugyanis sehol máshol nem találhatóak ilyen közel a földfelszínhez. Azerbajdzsán olajkútjai között van kézzel ásott hatszáz éves, géppel fúrt 150 éves, és több ezer kútja, kőolaja bizony két világháború menetét is befolyásolta, a másodikét döntően.

 

A Tűz Országa elnevezésnek pofonegyszerű geológiai, földtörténeti magyarázata van: a szénhidrogén-mezők talán sehol máshol a világon nem találhatóak ilyen közel a földfelszínhez, ezért a gáz, az olaj gyakran föltör, kitör a szabadba, ahol belobban, lángra kap, belecsap a villám és így tovább. Azerbajdzsán égő hegyeiről, gázkitöréseiről már az ókorban is említést tettek, írt róluk a nagy velencei utazó, Marco Polo (1254-1324) is, egy német utazó is látta őket a XVII. században, szóval nem új dolgokról van szó.

Természetesen, ezt a kincset mindig is használták az itt élők. Az első, még kézzel ásott olajkutakat a 15. században a mécsesek világítása érdekében hozták létre, de a mai értelembe vett, már géppel fúrt olajkútra is itt volt példa először a világon, egészen pontosan 1846-ban. Bakuban épült továbbá az első olajfinomító (1859), pár évvel később az első petróleumgyár.

1890-re pedig már Azerbajdzsán adta a világ kőolajtermelésének felét, a város gyorsan fejlődött, érkeztek a mérnökök, tudósok, olajipari munkások – és az első világháború. Ahol a németek az olajkincs megszerzése érdekében Törökország felől támadtak, ám a brit-orosz erők sikeresen meggátolták a német-török csapatok előrenyomulását.

Bár a cári birodalom összeomlott, egy év múlva Németország és Törökország is kapitulált. Azerbajdzsánnak viszont volt két jó éve, 1918-ban létrejött az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság, majd szegények demokratikusan és szabad akaratukból 1920-ban „csatlakoztak” a Szovjetunióhoz.

A bakui olajmezők szerepéről a második világháború kapcsán elég annyit mondani, hogy amennyiben azokat eléri és birtokba veszi a Wermacht, akkor a háború menete is másképp alakulhatott volna. Azerbajdzsán gazdaságának alapját ma is a szénhidrogének kitermelése jelenti.

azer, torony

Az azeri geológia pedig összefügg még a világ egyik legősibb vallásával is, a zoroasztrizmussal is. Amelyet Zarathustra perzsa próféta alapított, akinek görög neve, Zoroaszter volt, innen az elnevezés. Számos valláshoz hasonlóan alapja a jó és a rossz szüntelen harca, harc a teremtő Ahuramazda és a pusztító Angro Mainju között (ha úgy teszik, Isten és Sátán között, ráadásul a kereszténységhez hasonlóan, itt is van pokol).

A teremtő Ahuramazda szimbóluma pedig maga a tűz, amelynek örökké égnie kellett a zoroasztriánusok templomaiban, többnyire fával táplálták a papok, akik még a szájukat is eltakarták kendőkkel, nehogy leheletük beszennyezze a szent tüzet.

Aztán a zoroasztriánusok nagy része a muszlim térhódítás miatt elmenekült Perzsiából, pogánynak számítottak, számukra nem volt vallási türelem. Nagyobb részük Indiába ment, ahol a párszi, azaz, a perzsiai elnevezést kapták. Kisebb részük a mai Azerbajdzsán területére menekült, ahol meg a legjobb helyre kerültek, mert sok esetben nem volt gondjuk a fa beszerzésével, természetes gázkitörések, öröktüzek, lángok köré építhették templomaikat.

Így volt az egyik legjelentősebb, a Bakutól nem messze található Suraxani városában lévő, világhírű Tűz Temploma esetében is. A négyzet alapú épület kívülről úgy néz ki, mint egy vár, a falakon belül boltíves termek sorakoznak, bejáratuk felett India ősi nyelvén, szanszkrit nyelven írt táblák.

azer, var

azer, felirat

Az egész komplexum mértani középpontjában a szent tűz áll, felette kupola, amelyet a négy sarokoszlopot összekötő ívek tartanak meg.

azer, kupol

azer, kupol2

A templom azeri neve Ateshgah, ami Tűztrónt jelent. Már nem az eredeti gázkitörés ég (miként tette azt évszázadokon keresztül), több évtizede már csövön adagolják a gázt, erre elsősorban a turisták, zarándokok biztonsága miatt van szükség.

azer, lang1

Kérdezgettem helyieket, zoroasztriánusok ma már nem élnek Azerbajdzsánban, feloldódtak a muszlim közegben. Bár egykor a meghatározó vallás volt Perzsiában, az olyan uralkodók, mint Dareiosz államvallása, mára összes követőjének száma az egész világon nem haladja meg a kétszázezret. Ők elsősorban Indiában, Iránban, Pakisztánban és az Egyesült Államokban élnek, de kisebb párszi közösségek találhatóak a világ más helyein is, például Zanzibárban, innen származott a Queen együttes énekese, Freddie Mercury.

A templomon belül egyébként láttam iráni zarándokokat, és amikor távozóban a buszra szálltam, éppen akkor érkezett meg egy indiai csoport.

azer, lang2

azer, zarandok

Az Égő Hegy, a Yanar Dag felé vettem az utat, ehhez át kellett vágni az Absheron-félsziget legnagyobb olajmezőin. A buszon szóltak, hogy ne nagyon fényképezzek, a bakui olajmezők felett egyébként végig helikopterek köröztek. De azt gondoltam, minden normális állam megvédi a vagyonát, ebben az esetben a legfontosabbat.

Egy dolgot azonban elszalasztottam, ezen a környéken voltak azok a falvak, ahol szamarakat tenyésztenek, mégpedig azért, mert a szamártejet felvásárolják tőlük a legnagyobb kozmetikai cégek. Úgy voltam vele, majd másnap kijövök taxival szamártej-riportot csinálni, de aztán másként alakult a programom, a régi Bakut próbáltam felfedezni, és ráadásul azt a részét, amelyet nem ismernek a turisták. (Sikerült, erről írni is fogok a http://www.dravuczpeter.hu – n, és amint elkészült, bemásolom ide a linkjét.)

Yanar Dagot, az esőben, hóban, fagyban is örökké égő hegyet viszont a világért sem hagytam volna ki. Esetében egyszerűen arról van szó, hogy a hegy alatt gázmező van, nagyon közel a felszínhez, a gáz pedig folyamatosan szivárog.

azer, yanarelso

Mióta ég a hegy? Nehéz rá válaszolni, mert korábban szó volt róla, hogy Marco Polo is látott égő hegyeket, nem tudom már megítélni, hogy a Yanar Dagról volt-e szó. De a helyiek azt mondták nekem, hogy azt a tízméteres égő falat, amit megtekintettem, egy cigarettázó pásztor lobbantotta be véletlenül az 1950-es években.

yanar, masodik

A Yanar Dag egyébként nincs messze az azeri fővárostól, három-négy embernek taxival is megérheti odamenni, csak előtte a bakui sofőrrel meg kell állapodni egy józan árban.

yanar, sok

Tűz és szénhidrogének témában még egy dolgot mindenképpen megszerettem volna nézni, Qobustan iszapvulkánjait, ezek már távolabb, olyan hatvan-hetven kilométernyire voltak Bakutól. Kétesélyes volt a történet, mert az utolsó tíz kilométert már földutakon kell megtenni. A helyiek ugyan terepjárókkal szállítják a turistákat, ám ha sok az eső, a képlékeny terepen ezek a járművek is elakadnak.

Három nappal azelőtt pedig óriási eső volt a környéken, így a helyiek nem is próbálkoztak az érdeklődők odajuttatásával. Óriási szerencsémre, odaérkezésem reggelén döntöttek el, aznap egy konvoj megpróbál feljutni az iszapvulkánokhoz. Nem ment egyszerűen, többször megálltunk, a sofőrök ilyenkor kiszálltak, előregyalogoltak, lábukkal próbálgatták a talaj szilárdságát, ha kellett, kerültek, és új útvonalon próbálkoztak.

Aztán megérkeztünk. Annyit tudtam a iszapvulkánok működésükről, hogy itt is a szénhidrogén a lelke mindennek, amely a mélyben lévő nagy nyomás miatt tör a felszínre. Útközben vízzel, földdel keveredik, és sár, iszap formájában lát napvilágot. A kráteren belül ez a fekete massza folyamatosan dolgozik, bugyborékol, buborékokat képez, mert tele van metánnal, tele van gázzal.

azer, sorban

Sokféleképpen nevezik, iszapvulkán, iszapfortyogó, a világ más részein is megtalálhatóak, mindenesetre a világ ilyen jellegű képződményeinek a fele Azerbajdzsánban van.

azer, kup

A nem túlságosan magas azeri iszapvulkánok megmászása könnyű feladat (Indonéziában például 700 méteresre is van példa), ugyanakkor nem teljesen veszélytelen. Mert az alant lévő gáz azért szüntelenül a felszínre akar szökni és nem mindig elégszik meg a békés fortyogással. Évekkel ezelőtt váratlanul húsz méter magas lángcsóva tört ki az egyikből, szerencsére senki sem sérült meg, ám napokon keresztül sár, gőz, füst borította a környéket.

A fekete vulkánok és buborékok nagyon jól néztek ki a háttérben kéklő Kaszpi-tengerrel, ezekkel a képekkel búcsúzom.

azer, gobelso

azer, hold

azer, bucsu

Megjelent: 2143 alkalommal