szombat, 10 augusztus 2019 18:36

Azerbajdzsán: séták Baku régi negyedében

Írta:

Az azeri főváros a Kaszpi-tenger alatt található olajkincse miatt időről-időre szédítő fejlődésen ment keresztül, volt rá példa, harminc év alatt tizenkétszeresére nőtt a lakosság. A fejlődés a Szovjetunió felbomlása óta eltelt évtizedekben is példátlan, lenyűgöző modern épületek sorakoznak egymás mellett. Ami viszont a legjobb, a régi Baku történelmi negyede szépen megmaradt, zegzugos utcácskáival, mecseteivel, karavánszerájaival, vendéglőivel. Sokszor úgy belefelejtkeztem ebbe a forgatagba, hogy azon vettem észre magam, már éjfél is elmúlt, talán vissza kellene menni pihenni a szállodába.

Korán, lehetőleg még délelőtt szeretek megérkezni egy idegen városba, ám most úgy jött ki a lépés, hogy a nap már lement Baku fölött, kora esti világosság volt az utcákon. A szálloda közel volt a Kaszpi-tengerhez, így gyorsan a parton húzódó sétányra siettem, hiszen Baku történelmében meghatározó szerepet játszik a tenger talapzata alatt található olajkincs.

Szép kék színe volt a Kaszpi-tengernek, pedig a nagyon szennyezett vizek közé számít. Azért írtam vizeket, mert vita van arról, hogy tenger vagy tó. A kérdés azért nem mindegy, mert az országok közti határok megvonását másképp számítják ki, ha tenger és másképp, ha tó. Ezt én is itt tanultam Bakuban, a tengerparti sétányon kóborolva, bele-bele olvasgatva az útikönyvbe.

A rómaiak tengernek nevezték, mert megkóstolták a vizét és az sós volt. Ami így is van, ám a sótartalma mégis csupán egyharmada a normál tengerek sótartalmának.

Szóval ami a határokat illeti, amíg létezett a Szovjetunió, addig nem volt gond, mert leboltolták Iránnal, hogy mettől meddig kié. Ám most már öt ország veszi körül, Oroszország, Irán, Kazahsztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán. A baj pedig az, hogy vitatkoznak egymással, nyilván az olaj miatt.

Megéheztem a jó tengeri levegőn, egész nap csak egy kis tányér birkalevest ettem, miután átléptem a grúz-azeri határt, igaz, az viszont jó volt.

Bak, 7298

A Sah Éttermébe mentem, csak pár utcára volt a tengertől, és ott is jó volt a kaja.

Bak, 7395

Ott a hely szelleméhez illően a régi sahokról olvasgattam. Mert itt 861-től 1538-ig az úgynevezett Sirváni Sahok uralkodtak, hosszabb időn keresztül, mint bármely iszlám dinasztia a történelem folyamán, egészen pontosan 677 évig. Eredetileg arab uralkodók voltak, ám az erőteljes perzsa hatás nyomán az évszázadok alatt maguk is perzsákká váltak. Arra nézve nem találtam forrásokat, hogy akkor a szunnita vallást felcserélték-e a síita vallásra.

Ezt követően a törökök, a perzsák és az oroszok egyaránt ellenőrizni szerették volna a területet, az emberöltőkön keresztül folytatott meccs 1813-ban a cári Oroszország győzelmével végződött.

Ami nem változott, az olajkincs. Miként írtam volt egy korábbi azerbajdzsáni riportomban, az első, még kézzel ásott olajkutakat a 15. században a mécsesek világítása érdekében hozták létre, de a mai értelembe vett, már géppel fúrt olajkútra is itt volt példa először a világon, egészen pontosan 1846-ban. Bakuban épült továbbá az első olajfinomító (1859), pár évvel később az első petróleumgyár.

1890-re pedig már Azerbajdzsán adta a világ kőolajtermelésének felét, a város gyorsan fejlődött, érkeztek a mérnökök, tudósok, olajipari munkások.

Ideje volt az étteremből visszamenni a szállodába, de azért a sakkozókat nem lehetett kihagyni, a kései időpont ellenére is bőszen játszottak. Eszembe jutott, hogy Garri Kaszparov, a világhírű sakkozó is Bakuból származik.

Bak, 7423

Másnap nagyon korán keltem, turisták nélkül is szerettem volna megnézni a régi Bakut. (Az első napra ezt terveztem, a másodikra pedig a modern Bakut, elképesztő új létesítményeivel, hamarosan erről is írok.)

Esős idő volt, pedig az azeri főváros éghajlata nem különösen csapadékos, Budapesten példának okáért háromszor annyi eső esik egy évben.

Átmentem a megmaradt hatalmas várfalak egyik kapuján, ez már a 20 hektárnyi területen elhelyezkedő óváros volt, amely 2000 óta az UNESCO világörökségének része.

Bak, 7439

Bak, 7447

A várfalak meglepően jó állapotban magasodtak, bár egész Bakura jellemző, hogy rendezett, jól karbantartott település, tiszta utcákkal, aluljárókkal, bármelyik részén is járjon az ember, legyen régi, avagy modern.

Bak, 7440

A hatalmas falak hajdanán több kilométeren ölelték körbe, védték a várost, majd mikor már nem volt szükség rájuk, a házak építőanyagához használták fel – mint annyi más helyen a középkori várfalakat. Mindenesetre, ami megmaradt, tetszett.

Örültem a korai, turisták nélküli képeknek. A kanyargós utcákon még nem indult meg az élet.

Bak, 7449

Bak, 7451

Bak, 7469

Csak a pékségekben dolgozók keltek korán.

Bak, 7457

A legszebb panoráma a Szűz-toronyból nyílik a falak övezte óvárosra, és természetesen a Kaszpi-tengerre.

Bak, 7463

Bak, 7828

A tenger - vízszintjének folyamatos változása miatt - az elmúlt évszázadokban hol közelebb, hol távolabb helyezkedett el az óvároshoz képest, megtörtént, hogy félkilométeres volt a távolság, de száz méteren belülre is merészkedett a sós víz.

Napjainkra a kérdés megoldott, óváros és tenger közötti részt feltöltötték, autóút és nagyon szép közparkon található itt, és a padokról az ember hol a tenger, hol az óváros tenger felőli oldalának panorámájában gyönyörködhet.

Bak, 7945

A Szűz-torony egyébként a bakui óváros legtitokzatosabb létesítménye, formáját, tájolását, felépítését számosan magyarázták, olvasták, de jómagam például nem tudok meggyőző választ adni a különböző teóriák valószínűségi fokát illetően. Először is a név: azért Szűz-torony, mondják az azeriek, mert ellenség még soha nem foglalta el.

Azért ez a név – mondják mások – mert egy szűzlány idezárkózott be korának egyik hatalmas uralkodója elől, aki élemedett kora ellenére is vállalkozó kedvében volt és csapataival szabályosan megostromolta a tornyot.

Amely 150 méter magas, szép is az óvárosi panoráma róla, állapítottam meg fotózás közben.

Bak, 7873

Mások szerint kultikusabb a történet, mert a torony a zoroasztrizmus egyik központja volt. A vallásalapító Zarathustra perzsa próféta görög neve, Zoroaszter volt, innen az elnevezés. Számos valláshoz hasonlóan alapja a jó és a rossz szüntelen harca, harc a teremtő Ahuramazda és a pusztító Angro Mainju között (ha úgy teszik, Isten és Sátán között, ráadásul a kereszténységhez hasonlóan, itt is van pokol).

Bak, 7826

Bak, 7827

A zoroasztriánusok nagy része a muszlim térhódítás miatt elmenekült Perzsiából, pogánynak számítottak, számukra nem volt vallási türelem. Nagyobb részük Indiába ment, ahol a párszi, azaz, a perzsiai elnevezést kapták. Kisebb részük a mai Azerbajdzsán területére menekült, és a Szűz-tornyot ők építették.

Legalábbis az eredeti tornyot, a ma láthatót a legmegbízhatóbb források szerint a 12 században építettek. De azt még egy arab építész vezényelte le.

Lassan beteltem a Szűz-toronyból élvezhető óvárosi panorámával. Az óvárost egyébként abban az évben, amikor a világörökség része lett, földrengés rázta meg. Az UNESCO nem tehetett mást, egyben veszélyeztetett hellyé is nyilvánította és csak 2013-ban törölhette – a helyreállítási munkák előrehaladtával – erről a munkáról.

Bak, 7901

Bak, 7923

Bak, 7927

Lesétáltam Azerbajdzsán egyik szimbólumának lépcsőin, tényleg az, még az azeri pénzen, a manat-on is megtalálható.

Elindultam a Sirváni Sahok palotája maradványai fel, kis kerülővel, éttermeket, karavánszerájokat, szőnyegárusokat akartam előtte fotózni.

A dolgok ott futottak össze, hogy a régi karavánszerájokban örömmel rendezkednek be a szőnyegárusok.

Bak, 7821

Bak, 7836

Bak, 7908

Nemkülönben az éttermek. A régi karavánszerájokról egyébként a legjobb leírás Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című legendás könyvében található. De ilyen helyeken valóban jó falatozni.

Bak, 7840

Bak, 7843

Bak, 7845

Bak, 7860

A 15. században a Sirváni-dinasztia Shemakhában lévő székhelyét a földrengés sújtotta, így költözni kényszerültek, az új főváros pedig Baku lett.

A Sirváni-palotakomplexum főépülete a Divan, a sahok itt uralkodtak, törvénykeztek, tanácskoztak. A Divan szó maga államtanácsot jelent. Ez a felfelé vezető út és a főbejárat.

Bak, 7950

Bak, 7922

Miként a történelemben szokásos, a terület feletti uralom folyamatosan változik, itt is újabb és erősebb dinasztia, a Safavid jött, amely Sirvániak legyőzése után különösebb igényt nem tartott a palotára.

Perzsa források szerint az épületeket hosszú ideig elhanyagolták, pusztult a mecset, a mauzóleum, a fürdő…

Pusztult a sahok nyughelye, a trónterem.

Bak, 8025

Bak, 8028

Majd az orosz csapatok megérkezését követően cári parancsra tették rendbe azokat.

Érdekes módon, a szovjet időkben lendületesen folytatódott a muszlim emlékek feltárása, a komplexum 1964-ben lett hivatalos állami múzeum, és 2000-ben, a kissé távolabb található Szűz-toronnyal együtt a világörökség része.

A palota teljes restaurálása 2006-ban fejeződött be, ekkor nyerte el jelenlegi képét, ekkor alakultak ki a főbb kiállítások.

Bak, 7967

Bak, 7980

Bak, 7986

Bak, 7995

Bal, 8008

Bak, 8009

Esteledett, a teremőrök már készültek a zárásra, lassan indulnom kellett. Készítettem még egy olyan képet, ahol a Sirváni-palota mellett még az új Baku-szimbólumai, a Lángtornyok is láthatók.

Bak, 7966

Tényleg későre járt, a teremőrök már okostelefonjaikat buherálták, én voltam az utolsó látogató.

Bak, 8030

Bak, 8030

Bak, 8033

Eldöntöttem, a következő bakui riportban Azerbajdzsán modern fővárosának arcát mutatom meg.

Bak, 8044

Megjelent: 3881 alkalommal

Kapcsolódó elemek