vasárnap, 19 július 2020 12:44

Roskilde: ahol a dán királyok nyugodnak

Írta:

Úti szokásom szerint hajnalban keltem, ezúttal Koppenhágában. A dán fővárostól harminc kilométernyire lévő Roskilde székesegyházába igyekeztem, itt nyugszik az elmúlt ezer év dán királyainak és királynéinak jelentős része, ezért az eredeti épületet folyamatosan bővítették újabb és újabb temetőkápolnákkal, ezért is különleges. Nekünk is lenne ilyen fantasztikus helyünk Székesfehérváron, de a törökök feldúlták a mi középkori királyaink sírjait. Ezért kicsit szomorúan néztem körbe a pompás előcsarnokban, de aztán inkább gyönyörködtem a síremlékekben, szorgalmasan fotóztam, és belemerültem a dán történelembe.

Roskilde 1400-ig volt Dánia fővárosa, ezt követően szállt át e cím Koppenhágára. De a mai napig fontos gazdasági központ és közlekedési csomópont. Körülbelül negyven király és királyné nyugszik a világ legelső olyan gótikus székesegyházában, amely téglából épült. Már a 12. században elkezdték építeni, a 13.-ban fejezték be.

Roskilde városképét a székesegyház két hatalmas tornya uralja, ezért csak azokat kellett követnem, nem volt bonyolult feladat.

R, 3738

R, 3740

R, 3868

R, 3859

A legrégibb lakó a X. században uralkodott Kékfogú Harald, őt eredetileg nyilván máshol temették el, a székesegyház elkészülte után került ide. Elmerültem a viking királyok kitűnő és találó neveiben.

Kékfogú például azért kapta a nevét, mert imádta a kék áfonyát, amely megfestette a fogát. Egyébként még pogányként született, nagykorában keresztelkedett meg, őt tartják Dánia egyesítőjének.

R, 3795

Utódja, Villásszakállú Svend a X. század végén nagy játékos volt, mivel nem csupán Dánia, hanem Anglia és Norvégia felett is uralkodott. A norvégok végül visszaszerezték függetlenségüket, de Anglia 1042-ig dán fennhatóság alatt maradt.

R, 3758

Még nagyobb játékos volt I. Margit (1353 – 1412) Dánia, Norvégia és Svédország királynője, a kalmari unió megalapítója, amellyel több mint egy évszázadra egyesítette Skandinávia országait. Ez az ő szarkofágja.

R, 3760

R, 3767

Margit szarkofágja mellett van még Kristóf herceg, IV. Frigyes és felesége, Lujza szarkofágja. IV. Henriket nem szeretjük, mert több csapatot is küldött a Habsburgok megsegítésére a Rákóczi-szabadságharc idején.

R, 3769

R, 3770

Most érti meg csak az ember az Eörsi Ferenc által írt, „A Tenkes kapitánya” szövegét, amelyet gyerekkorában még nem láthatott át.

„A kockafejű Vogeller és a kesefejű Ritpek sem várt több buzdítást ... hosszú csövű puskáikból szinte egyszerre roppant a lövés. A brigadéros (azaz, Béri Balogh Ádám) megingott a nyergében, lova nyakára bukott, és lassan lecsúszott a földre.

Ritpek és Vogeller futva jelentették.

  • Ezredes úr alázatosan jelentem, lelőttem!
  • Majd a várban eldöntjük, kit illet a tíz arany – mondta határozottan (báró Eberstein Eckbert).
  • Ez a kockafejű sváb mindig becsap engem! – siránkozott Ritpek.
  • Ez a tejfelagyú dán mindig becsap engem! – bömbölte Vogeller.”

A székesegyház egyik leglátványosabb része a Magi kápolna, két gyönyörű síremlékkel és freskókkal. Itt nyugszik II. Frigyes és III. Keresztély.

R, 3838

R, 3848

R, 3845

II. Frigyes (1559-1588) tipikus reneszánsz uralkodója volt Dániának, a kortársak lobbanékony, hiú, vakmerő és ambiciózus emberként írták le Frigyest. Szerette a vadászatot, a bort és a lakomákat és a közvélekedés szerint halálra itta magát. Költséges háborúkat viselt a svédek ellen, amelyek miatt teljesen kiürült az államkincstár. Ez az ő síremléke.

R, 3844

III. Keresztély (1534–1559) Dánia és Norvégia királya volt. Uralkodása alatt vette fel Dánia véglegesen a lutheránus vallást. Németországi tanulmányútja során meghallgatta Luther Márton több beszédét is, amelyek döntő hatást tettek rá. Ez az ő síremléke.

R, 3851

IV. Keresztély 1588-ban, 11 évesen került a trónra és 60 éven keresztül, 1648-ig uralkodott.

Elkezdte a dán hadsereg és flotta jelentős fejlesztését, és míg a hadiflotta 1596-ban csak 22 hajót számlált, 1610-ben már 60 hajóval rendelkezett, melyek közül néhányat maga a király tervezett.

Expedíciót indított Grönlandra és megalapíttatta Dánia első gyarmatát Indiában és létrehozta a Dán-Kelet-Indiai Társaságot. Rengeteg gyermeke volt. Első feleségétől hét gyermeke született, a királyné azonban 1612-ben meghalt.

A királynak 1615-ben kötötte második házasságát, és az elkövetkezendő tizenhárom évben, 1628-ig 12 gyermeke született, ami megdöbbentő, 1628-ban elbocsátotta feleségét, mert rájött, hogy az megcsalja. Döbbenet, hogy a feleségének a tizenhárom év alatt szült 12 gyerek mellett, hogy maradt energiája felséges ura megcsalására. Utóbbinak eközben szobalányoktól is születtek gyermekei. Király és felesége egyaránt megérte a pénzét.

R, 3774

R, 3776

V. Keresztély (1670–1699), Dánia és Norvégia királya egészen furcsa módon halt meg, vadászat közben egy szarvasbikának akarta megadni a kegyelemdöfést, de a szarvas utolsó erejével még belerúgott a királyba. A sérülések szövődményeibe halt bele egy háromnegyed év múlva.

R, 3827

A következő képen V. Frigyes (1746-1766) és második felesége, Julianna Mária síremléke látható. Frigyes apja, VI. Keresztély király (1699-1746) mélyen vallásos, puritán király volt. V. Frigyes ezzel ellentétben egy iszákos és nőcsábász király volt, csak a kedvenc szeretőjétől öt gyermeke született, és ennek ellenére a nép szerette, nagy népszerűségnek örvendett.

R, 3830

VIII. Keresztély 1839 és 1848 között uralkodott. Tíz házasságon kívüli gyermeke született, egyes pletykák szerint ezen törvényen kívüli gyermekek között volt a híres dán költő és író, Hans Christian Andersen, ám ezt senki sem tudta a mai napig bizonyítani.

R, 3824

IX. Keresztély dán király (1863-1906) „Európa apósaként” lett híres, mivel hat gyermeke különböző királyi házakba házasodott be.

Uralkodását azonban egy óriási bakival kezdte, 1863-ban eltervezte országa két déli szomszédját, a vele perszonálunióban álló Schleswiget és Holsteint Dániához csatolja. Az angolok és a franciák biztatták, de rájuk jellemző módon végül semmi segítséget nem adtak, nem segített sem Norvégia, sem Svédország, a dán lépés azonban Poroszországnál és Ausztriánál kihúzta a gyufát. Az osztrák és porosz csapatok 1864-ben megszállták Dániát, Schleswig porosz, Holstein osztrák kézbe került. Az elvesztett háború Dániát jó ideig tartó válságba sodorta.

R, 3789

VIII. Frigyes, 1906 és 1912 között uralkodott, de csak későn, 62 évesen került a trónra. Felesége, Lujza, XV. Károly svéd király lánya volt. A házasságot a Dánia és Svédország közötti barátság megteremtésének szánták, mert a két ország feszült viszonyban volt, miután Svédország nem támogatta Dániát a Poroszország és Ausztria elleni 1864-es háborúban.

Egy nizzai nyaralásról hazatérőben megállt pár napra Hamburgban. Az egyik este elment sétálni, rosszul lett és park padján találtak rá holtan.

R, 3787

R, 3781

A székesegyház jelentős idegenforgalmi látványosság, évente több mint százezer látogatót vonz. 1995 óta a világörökség része.

R, 3818

R, 3822

Végeztem is a munkámmal és siettem vissza Koppenhágába, a Tivoli mellett láttam egy nagy gyerekjátékboltot, gondoltam, veszek valami szuper dolgot, vagy talán többet is a kisfiamnak.

Megjelent: 3397 alkalommal

Kapcsolódó elemek