Az első, otthonról már kifejezetten a Télapó miatt elindult turistacsoport 1950-ben érkezett Rovaniemi mellé, manapság évente tízezrek köszöntik Joulupukki-t.
A falu megközelíthető motoros-, rénszarvas-, vagy kutyaszánnal. Lappföldön kipróbáltam mindhármat, a motoros szán nagy élmény volt, miként a kutyaszán is. Annak idején Jack London könyvében, a Vadon szavában olvastam, hogy a kutyák szeretnek szánt húzni, hát a finn kutyák egyenesen imádták a mókát.
Ha ráléptem a szán hátulján lévő vasfékre, kedvetlenül álltak meg, és csaholva követelték a folytatást. Újabb parancsra boldogan loholtak tovább. A kutyák egyébként majd kicsattantak az egészségtől, nem csoda, lazacot és a legjobb kutyatápokat eszik, sokat mozognak, örömmel simogattam a fényes bundájukat.
A rénszarvasok viszont a pokolba kívántak a szánokat, az embereket, mérhetetlenül unták a dolgot, nem is nagyon erőltettem.
De vissza a nagy találkozáshoz. A vendégeket mindig az inas, egy nagy fülű manó engedi be a díszes faházba. Télapó szép szál legény volt, minimum két méter. A gyerekek csodálata leírhatatlan volt. Előttem három francia kisfiú tátott szájjal, elragadtatott arccal bámulták, egész lényük Joulupukki-n csüggött, de az az igazság, hogy nekem is nagy élmény volt. (Ha valaki megteheti, hogy gyerekeit elvigye a lappföldi Télapóhoz, ki ne hagyja, életre szóló élményt szerez nekik.)
Télapó ezt követően engem kérdezgetett, honnan jöttem, meddig maradok, és jól viselkedtem-e az elmúlt évben. A látogatás végén mindenki kapott egy diplomát annak bizonyítására, hogy itt volt, látta a Télapót, és mindeközben átlépte az északi sarkkört is.
A finn cimborával elégedetten indultunk lazacozni, vodkázni. A faluban éttermek, ajándékboltok sokasága található, és ami talán a legfontosabb, Joulupukki főpostahivatala. Ez nagyon fontos szerepet tölt be, ugyanis a gyerekek kérései ide érkeznek a világ minden tájáról. A Télapó postásai jól dolgoznak: akár levélben, akár e-mailben írnak a gyerekek, mindenki megkapja a hivatalos bélyegzővel ellátott eredeti, hamisítatlan Télapó-levelet.