csütörtök, 09 február 2012 12:20

Lengyelország bölcsője

Írta:

Lengyelország bölcsője Poznan és környéke, itt alapították az első lengyel államot, itt építették fel az ország első fővárosait. A régió napjainkra sem vesztett jelentőségéből, az egyik leggazdagabb, legdinamikusabban fejlődő lengyel terület, vásárok, kiállítások, híres rendezvények hazája. Nagy-Lengyelország (Wielkopolska) bölcsője Poznanban és környékén ringott; itt volt  aszékhelye Mieszko fejedelemnek és az első, 1025-ben megkoronázott lengyel királynak, V itéz Boleszlávnak. Ezzel megalapították az úgynevezett Piast-házat, amelynek története a magyar utazó számára számos rokon vonást mutat a mi Árpád-házunkkal.

Poznan legrégibb városrésze az Ostrów Tumski, ezen van az ősi székesegyház, amelynek tornyában két fémkecske déli tizenkét órakor, pontosan tizenkétszer öklel össze. A történet hajdan volt, ám igen életrevaló kecskékig nyúlik vissza, akik sikeresen felszöktek a toronyba a szakács és annak főzőüstje elől. A csínyen az akkori uralkodó jót nevetett, öröme a kecskék végleges megszabadulását is jelentette.

Poznan hangulata nem véletlenül emlékeztet gazdag európai patríciusvárosok hangulatára, akár Nürnbergben, Augsburgban, vagy a Hanza-városokban, a terek, az épületek itt is árulkodnak az elődök kereskedelmi sikereiről és az ezzel járó jómódról. Poznan főterét, belső negyedének utcáit elegáns, többségükben reneszánsz típusú házak ölelik körbe, néhol csúszik be egy-egy gótikus vagy barokk templom.

Zsúfolt templomok

A székesegyházak egyébként zsúfolásig vannak, bár a lengyel barátaink azt mondják, az elmúlt évtizedben itt is csökkent a templomba járó emberek száma, de magyar szemmel még mindig csodálatos a vallás, a hagyomány Lengyelföldön tapasztalt nagy tisztelete. A zsúfolt templomokban pedig az is megfigyelhető, nem csupán idősebbek tartózkodnak ott – számos magyar városban, faluban megfigyelhető ez – hanem gyerekek, fiatalok, és fogalmazzunk úgy, igen sok az úgynevezett „jó arcú”, tanult ember.

Zsúfolásig van egyébként a városháza és annak díszterme is, amelyet úgy mutatnak meg a látogatóknak, hogy a mai korból még csak egy üvegvitrin sincs tájékoztató anyagokkal, mert mindent igyekeztek úgy hagyni, miként annak idején volt, amikor a városatyák a közügyekről, a címerek sokaságával feldíszített – magyar vonatkozású is van - mennyezet alatt döntöttek.

A gazdag patrícius város tiszteletreméltó módon később sem engedett a színvonalból. Poznan ma Varsó mellett a leggyorsabban fejlődő lengyel város, rengeteg külföldi cég nyitott irodát, hozott be működő tőkét, izgalmas és nyüzsgő a kulturális élete, élénk az idegenforgalma, a sportélete, és nagy hangsúlyt fektet – egyébként erre már évszázadok óta – a vásárok és kiállítások megrendezésére. Vagyis igazi „vásárváros”, üzletemberek ezrei érkeznek ide a Párizs és Moszkva között félúton fekvő hatszázezer lelkes lengyel metropolisba.

Egyébként megérkezésünk estéjén a sokadik szállal bővült a lengyel-magyar közös történelem, bár annak idején még a történelemkönyvekben is benne volt, ám csak itt tudatosult, hogy itt bizony 1956 júniusában kirobbant – több száz tankkal, több ezer katonával, több száz lengyel hazafi élete árán levert - poznani munkásfelkelés katalizátorként hatott a magyar eseményekre.

Gniezno

Poznan mellett a régió két másik városa érdemel különös figyelmet. Az egyik Gniezno, amely szintén volt főváros a lengyel államiság hajnalán (Poznan csak a X. században vette át ezt a szerepet), történelmi fővárosnak is hívják. Az egyik legszebb része egy kis ligetecske, amelyet pár évvel ezelőtt a visegrádi négyek miniszterelnökei ültettek és a német kancellár, az örök megbékélés jegyében. A város ősi központja egy gótikus székesegyház és környéke, előbbi azon az altemplomon épült, amely tényleg a legrégibb kultikus idők nyomát őrzi, még a VIII. századból, amikor is az egyik szláv törzsnek, a polanoknak állt itt vára.

Ezerháromszáz évvel később II. János Pál is a székesegyház dombjáról beszélt a milliós tömegnek - a világtörténelem egyik legnagyobb pápáját egyébként mérhetetlen tisztelet övezi Lengyelhonban.

Kopernikusz és Torun

Hasonlóan Wielkopolska gyöngyszeme Torun, a német lovagrend által alapított város. Napjainkban a leghíresebb torun-i embere a heliocentrikus világkép felismerője Mikolaj Kopernikusz, igaz, ez talán nem mindig volt így. Amikor például Napóleon a XIX. század elején a városban járt, egyik első kérdése az volt, hol találja ennek a nagy embernek a szülőházát. A megzavarodott toruniak hirtelen ráböktek egy házra – szerencséjükre a császár arról már sohasem értesült, hogy ismerethiány miatt blöfföltek, a tudós másik házban született.

A toruni óváros egésze mára a világörökség része, az egyik legemlékezetesebb műemlék a híres ferdetorony pedig legalább olyan ferde, mint világhírű itáliai társa. Képtelenség „talpon maradni” mellette, hiába vetjük hátunkat a toronynak, hiába tesszük le a sarkunkat keményen a fal és a járda találkozásánál, garantált, hogy másodperceken belül előre, orra bukunk, ezt a dőlés szöget nem lehet nem tudomásul venni az egyszerű halandónak.

Hasznos információk

Szállás, étel, ital, közlekedés
www.onmis-polska.pl
www.hotelerezerwacje.com.pl
www.hotelspoland.com
www.lengyelorszag.travel/hu/
www.city.poznan.pl
www.poznan.uw.gov.pl
www.ipoznan.pl

Megjelent: 2873 alkalommal