A tartomány gazdag természeti adottságainak, a virágzó földművelésnek, a már hosszú évszázadokkal ezelőtt megindult technikai fejlődésnek köszönhetően Szilézia mindig is előkelő helyet foglalt el Európa gazdasági térképén, így kastélyok, fatemplomok, módos polgárházak jelzik, volt mit aprítani a tejbe. Ráadásul később, a szocialista időkben Katowice révén KGST léptékben is meghatározó termelési régió volt, képzeljük el Ózdot, tízszer nagyobb kiadásban. A technikai emlékeknek így se szeri, se száma. Kétszáz éves vaskohókat, régi tárnákat, napjainkra már muzeális értékű bányákat, régi vasöntödéket, munkásszállásokat, takácsházakat, gőzgépeket, kemencéket is szemlélhet az utazó.
Nem véletlenül, a gazdag Sziléziáért mindig is megérte háborúzni, köztük magyar királyoknak is, lett légyen szó Mátyás király vagy Mária Teréziáról. Gazdag is a kínálat a várakból, holott az 1655-56-os svéd háború idején a svéd csapatok nagy várrombolásokat végeztek, ám amint letérünk a Krakkó felől befutó autópályáról, várak, várromok festői sziluettje bontakoznak ki a bárányfelhős kék égen. (A középkori várak kedvelői számára világszerte jól csengenek a következő nevek: Gliwice, Racibórz, Zywiec, Bielsko-Biala.)
A nemzet élő szíve
Az első állomás a „nemzet élő szíve”, ez pedig nem más, mint a pálos szerzeteseknek a czestochowai Jasna Górán épült kolostora. A lengyel emberek a háborúk, a nemzeti elnyomatás évszázadai alatt ide jöttek, itt kerestek lelki megnyugvást, és ha sikerek érték őket, azt is ide hozták, felajánlani a Czestochowai Szűzanyának, akinek a szent helyen lévő csodatévő képét Fekete Madonnának is nevezik.
Jasna Górát évente ötmillió katolikus zarándok keresi fel, mintegy ötven, egész Lengyelországot behálózó zarándok-útvonalon tehetik meg mindezt; egyébként négy ember közül hárman gyalogosan kerekednek fel. El lehet gondolni, hogy amikor II. János Pál ide látogatott (rendszeresen tette), akkor senki nem tudta megmondani, hogy most három vagy négy, netán ötmillió hívő van a Jasna Górai szentélynél.
Gazdag kastélykínálat
A várakon túl igen gazdag a kastélykínálat is. E sorok írójának leginkább a pszczynai hercegek kastély- és park együttese tetszett – értelemszerűen Pszcyna szép városkájában -, a barokk palotát nyolcvannégy hektáros park öleli körül. Báját növeli, hogy a XIX. században egyes részeit francia neoreneszánsz stílusban építették át, és bármilyen furcsa, jól néz ki a két stílus egymás mellett. Ám számos helyen látható még gyönyörű kastély, a teljesség igénye nélkül: Naklo Slaskie, Brynek, Kochcice, Plawniowice.
Világszínvonalú faépítészet
Szilézia további kellemes tulajdonsága a világszínvonalú faépítészet. Itt – egyébként a lengyel Tátrában is – több száz éves faházak, fatemplomok, fából készült pajták, csűrök, múzeumok láthatóak. Hatalmas rönkfákból felépített épületek állják az évszázadok viharát. A vajdaságban mintegy hetven fatemplom készült vörösfenyőből, erdei fenyőből, jegenyéből, tetejük zsindelyből áll.
Az egyik leghíresebb, Szent Mihály főangyal Katowicében jelenleg már lévő fatemploma, amelyet 1510-ben építettek fel Syrynában, és 1938-ban szállították át Felső-Szilézia 330 ezer lakosú fővárosába. A szentélyre, akárcsak a többi hetven fatemplomra, egyébként nagyon vigyáznak, mert Szent Mihály templomát többször is fel akarták gyújtani – akadtak templomok, amelyek porig égtek. A bolondok ellen biztonsági őrökkel és úgy védekeznek, hogy például a fatemplomok legértékesebb darabjait a katowicei Főegyházmegyei Múzeumban, az opolei Egyházmegyei Múzeumban, valamint a krakkói Nemzeti Múzeumban helyezték el.
Az építészeti emlékekről még annyit, hogy Szilézia mindig is élen járt az iparosításban – Európa legiparosodottabb régió közé tartozott -, ezért a technikai emlékeknek is se szeri, se száma. Kétszáz éves vaskohókat, régi tárnákat, napjainkra már muzeális értékű bányákat, régi vasöntödéket, munkásszállásokat, takácsházakat, gőzgépeket, kemencéket szemlélhet az utazó.
Barnamedve, bölény, dámvad
Mindez azonban nem jelenti a természeti szépségek hiányát, Sziléziában nyolc tájpark, hatvan rezervátum van, és Beszkidek erdeiben barnamedve és bölény él, dámvadcsordák járják a tájat, itt él még az ázsiai szarvas egyik európai populációja, és a jurai barlangokba járnak randevúzni Európa denevérei, jó buli lehet – már aki szereti -, amint a bőregerek ezrei suhognak a barlangokban.
Katowice világhírű a zenei kínálatáról, ezt sem gondoltuk volna egy nehézipari központról. Itt működik a Lengyel Rádió Nemzeti Szimfonikus Zenekara, a Sziléziai Filmharmónia, a Szymanowski Zeneakadémia. A blues-élet az egyik legjelentősebb Európában, a minden évben megrendezésre kerülő Rawa Blues Fesztivál pedig a világ legnagyobb ilyen rendezvénye. Van még nemzetközi karmesterverseny, kamarahangverseny, nemzetközi egyetemi folklórfesztivál, és van egy csodálatos Slaski Stadion a városba, ahová eljönnek a világ legnagyobb zenekarai.