kedd, 21 február 2012 11:45

A Hargitán Bibliával és fenyőteával

Írta:

Egyik legszebb téli élményem a Hargitához fűződik. Két hetet töltöttem ott egy télen, békés semmittevésben. Annyi dolgom volt, hogy fenyőteát igyak, meghallgassam Géza bácsi medvetörténeteit, olvasgassam a Bibliát, és nagyokat kiránduljak a környéken. Buddhista szerzetes nem érezhetett nagyon harmóniát. A Hargita-hegység két részből áll, a Csiki, illetve a Madarasi Hargitából, és itt található a Kárpát-medence hidegpontja.

A Csiki-Hargitát Csíkszeredáról, a negyvenhatezres fős, jelentős részben magyar anyanyelvű városból a legkönnyebb megközelíteni. Innét csak huszonkét kilométer Hargitafürdő, Hargita megye legmagasabban fekvő, lakott emberi települése - egészen pontosan 1350 méter magasan van. A fürdő elnevezés az itt lévő borvizes gödrökre utal.

Ez a rész a Kárpát-medence hidegpontja, a havas napok száma évi százhatvan-százhetven és 1977-ben mínusz negyven fok körüli hőmérsékletet mértek. (Nyáron viszont azoknak ideális a Csicsói-Hargita, akik nem bírják a hőséget; közismert hogy az arab országok tehetős állampolgárai közül sokan Ciprusra utaznak nyáron, mivel a sziget belsejében magas hegységek találhatóak.)

A másik rész a Madarasi Hargita - Székelyudvarhely felől a legegyszerűbb odajutni. Itt a sípályák ezerötszáz-ezerhétszáz méter magasan vannak tengerszint felett, igaz, a Csicsói-Hargitán viszont több pálya található. A pályák nehézségi fokát mindenesetre egyik helyen sem árt szem előtt tartani.

Kicsi Mihály, Nagy Mihály

Csicsóban van három könnyű pálya (Tófalvi, Ózon, Kossuth3), két közepesen nehéz (Csipike és Kossuth2), és van két igen nehéz (Miklós és a Kossuth1). Madarason a kezdőknek a Sugó-patak melletti pálya ajánlott, a Vargyas nevű útvonal közepesen nehéz. A Mihály-sípályákon csak profiknak érdemes próbálkozni. Kicsi Mihály kicsivel könnyebb csupán a Nagy Mihály pályánál.

A Madarasi Hargita legmagasabb csúcsa 1801 méter, tapasztalataink szerint nem volt különösebben megerőltető a megközelítése. Ráadásul fenyőerdőkön keresztül vezetett az út, és székelyek által szentnek is tartott hegy tetejéről tiszta időben szép kilátás nyílott a kis falvakra. A hegy észak-nyugati oldalában, 1671 méteren található a híres Madarasi Menedékház, ezt 1941-ben építették, és tavaly újították fel: kettő-, négy-, öt-, és tizenkét ágyas szobák vannak benne, és több mint száz vendég fogadására alkalmas.

Géza bácsi medvetörténetei

Mi azonban mégsem itt, hanem Géza bácsinál szálltunk meg, aki naphosszat fenyő- és borókateát főzött a vendégeknek, és székely medvetörténetekkel szórakoztatta őket. Pár nap után kezdtünk gyanakodni, hogy Géza bácsi esetleg sokat forgatta - ha van ilyen egyáltalán, de miért is ne - az „Erdélyi medvetörténetek” című, Budapesten kiadott művet.

Székelyudvarhely

Ha valaki netán unná a síelést, városlátogatásra mehet Székelyudvarhelyre és/vagy Csíkszeredára. Előbbi, a „székely anyaváros” neve először egy XIV. századi tizedjegyzékben szerepelt, az igazi fejlődés a kiegyezést követően indult meg. A XX. század elejére Udvarhely lakosságának egyharmada kisiparos volt, megjelent a vasút, a gyárak, egyletek, új iskolák alakultak. Ma Székelyudvarhely Hargita megye nyugati harmadát magában foglaló udvarhelyi körzet központja, az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára.

A városban járó utazó olyan műemlékeket láthat, mint a gróf Bethlen János által, 1670-ben alapított református kollégiumot – ebben az iskolában tanult például Orbán Balázs, Benedek Elek vagy Barabás Miklós festőművész is – vagy a Tamási Áron Gimnázium, a város egyik legattraktívabb épülete, vagy a Márton Áron-szobor.

Vagy, a Székely Támadt vár, amelyet János Zsigmond fejedelem építtetett 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére Székelyudvarhely központjában, az egykori nyugdíjasok parkjában tizenhárom történelmi és közéleti személyiség bronz másának szobrát 2004-ben leplezték le: Báthori István, Bem apó, Bethlen Gábor, Csaba királyfi, Fráter György, Hunyadi János, Rákóczi Ferenc, Szent László alakját formálták meg.

Csíkszereda

Csíkszereda a Nagy-Somlyó hegy nyugati lábánál fekszik. Az első, létezését bizonyító okirat 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója - János Zsigmond fejedelem édesanyja -, Izabella királyné, aki ebben a portának fizetendő adón kívül mentesítette a város lakosságát az adófizetés alól.

A város fejlődését egyébként egy sajátságos, Székelyföldön sehol máshol nem létező törvény akadályozta - ha egy helyi háztulajdonos meghalt, és a városon kívül lakó örököse rögtön nem költözött oda, akkor a ház a városra szállt, és minden örökös elvesztette a házzal kapcsolatos jogait. Ilyenkor az épületet egy arra érdemes csíkszeredai embernek ajándékozták. A fellendülés időszaka itt is a dualizmus kora volt, aztán jöttek Trianon, és a sajátságos román szocializmus újabb sorscsapásai.

A városban – miként Székelyudvarhelyen –mára egyre többen próbálkoznak a turizmusba belevágni, Székelyföldön egyébként is egyre több településen látnak fantáziát a falusi turizmusban, ezzel próbálják kiegészíteni szerény jövedelmüket. Az elmúlt évtizedben számos panzió épült és újult meg, sok helyen fából épült, megőrizve a népi építészet értékeit. Ezek szobáit általában fabútorokkal rendezik be. A családi házak és panziók margarétával vannak minősítve, amely nem egyenértékű a szállodáknál használatos csillagos minősítéssel, ám például a három margaréta már azt jelzi, hogy minden szobához külön fürdő tartozik.

Megjelent: 1229 alkalommal