csütörtök, 11 szeptember 2014 17:43

Stockholm: kék tengeröblök, zöld szigetek, szőke lányok

Írta:

Stockholm tizennégy kisebb-nagyobb szigetre épült, ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik, az édes és a sós víz eltérő kék színe okán ez a találkozás sok helyen jól is látható. A szigeteket, öblöket több mint félszáz híd köti össze, rengeteg a park, a zöld terület, a belvárosban emberek sokasága sportol, piknikezik, hajókázik, kajakozik. Dugó nincs, sok a villamos, az alagút, tiszta a levegő. Látnivalóból sincs hiány, ez a város nem szenvedett a világháborúktól, itt minden szépen megmaradt, jókat lehet bolyongani az óvárosban, a gondozott zöld szigeteken, a közel száz múzeumban, amelyek között olyanok vannak, mint Európa egyik leglátogatottabbja, a Vasa-múzeum, vagy az ABBA-múzeum. Stockholmban legjobban mégis a svéd lányok tetszettek.

Léteznek városok, melyek évtizedek óta minden szavazáson a világ legélhetőbb városai között szerepelnek, jellemzően ilyenek a kanadai, svájci, ausztrál, új-zélandi és skandináv városok (hozzátenném, Bécs is mindig előkelő helyen végez). Azt nem mondom, hogy Stockholmban minden tökéletes, és ne lenne például pár száz méterre a Parlamenttől eldobott szemét a vízben, ám az is igaz, ezt az egy esetet láttam, mert mindenütt nagy a tisztaság.

Stockholm, szemet

A város központja a Gamla Stan, az Óváros, lényegében itt kezdődött minden a XIII. században, a ma már ódon kis utcácskákkal, macskaköves sikátorokkal, átjárókkal. A hangulatos kis éttermek, bárok, boltok manapság elsősorban a turizmusról szólnak, de nem rossz itt barangolni, fotózgatni.

Stockholm, belvaros

Stockholm, sikator

Stockholm, ovarosharom

A Gamla Stan szigetén található a királyi palota is. A jelenlegi svéd királyi ház alapítója, Napóleon volt tábornoka, Jean Baptiste Bernadotte marsall életénél kevesebb meghökkentőbb és érdekesebb életutat találni. Egyszerű polgári családban született Franciaországban, 1763-ban, ügyvédnek szánták, de Napóleonhoz hasonlóan a katonai pályát választotta. Fiatalemberként a jakobinus eszmékért lelkesedett, és részt vett a francia forradalmat követő köztársasági és napóleoni háborúkban. Tábornok lett, majd marsall, az austerlitzi csatában betöltött szerepéért Napóleon hercegi címet adományozott neki.

Így érkezett el 1810. Svédország korábban a Napóleon-ellenes koalícióban vett részt, ám a császár ekkor még hatalma teljében volt. A svédek tartottak a francia megszállástól, ezért Napóleon lekenyerezése érdekében királyt kértek. XIII. Károly néven ugyan volt királyuk, ám ő már idős volt és gyermektelen. Bernadotte nem lett király, ám XIII. Károly koronahercegként adoptálta, és 1810-től lényegében az egykori marsall irányította a svéd politikát. Hogy miért pont az ő személyére esett a választás? Megpróbáltam utánanézni, de nem találtam semmi pontos információt erre nézve. A svédek és Svédország védelme szempontjából valamennyire érthető a választás, Bernadotte az egyik legjobb marsall volt, vagyis kaptak egy kitűnő katonát.

Napóleon egy idő után nem bízott volt marsalljában, és jók voltak a megérzései, Bernadotte úgy döntött, Svédország érdekeit helyezi az előtérbe. Ez pedig egy újabb részvétel volt a Napóleon-ellenes újabb koalícióban és 1814-ben a svédek már a császár ellen harcoltak Lipcsénél, a népek csatájában. Állítólag egy ifjú huszártisztnek, gróf Széchenyi Istvánnak fontos szerepe volt, hogy a csatatéren a svédek időben csatlakozhattak a koalíció seregeihez.

Napóleon bukása után Svédország megkapta Norvégiát, amely addig Dániával volt perszonálunióban, ám a dánok a franciák oldalán harcoltak. Így amikor XIII. Károly 1818-ban meghalt, Jean Baptiste Bernadotte marsall XIV. Károly János néven svéd, valamint III. Károly János néven norvég király lett. 1844-ben, 81 éves korában hunyt el a jelenlegi svéd királyi ház alapítója. Élete vége felé már betegeskedett, egy ízben az orvosok eret akartak vágni rajta, a király erőtlenül tiltakozott, végül felgyűrték az inge ujját. Ez a sztori kamaszkorom óta nagyon tetszett, mert az egykori jakobinus Bernadotte karjára odavolt tetoválva, hogy „Mort aux rois”, vagyis „Halál a királyokra”.

Aranyos. A következő képen a király lovas szobra látható, ám figyelem, ez a kép nem Stockholmban, hanem Oslóban készült, az ottani királyi palota előtt, hiszen, miként említettem volt, Bernadotte III. Károly János néven norvég király is lett.

Stockholm, lovas

A királyi palotáról (ez már ismét Stockholm) két fotó.

Stockholm, palota

Stockholm, orseg

A Gamla Stanon járva-kelve, minden irányba szép kilátás nyílik a környező öblökre, szigetekre. Mivel Svédországban télen előfordul, hogy csak pár órára van világos, ezért a svéd lányok minden napsütötte percet kihasználnak.

Stockholm, palotaelol

Stockholm, lanyegy

Stockholm, lanyketto

De haladjunk tovább, ha Stockholm, akkor Nobel-díj. A díjat egy meglehetősen csúnya épületben adják át, a következő képen látható harmadik nagy, emeletes házban, a Koncertházban. A tér neve egyébként Sergels Torg, a tömegdemonstrációk, a tüntetések, a felvonulások tere.

Stockholm, sergels

A Nobel-díj átadását követő díszvacsorát viszont már egy nagyon szép épületben, a stockholmi városházán, annak Kék Termében rendezik meg. A terem nem kék, eredetileg ilyen színű lett volna a belső vakolat, ám a tervező, Ragnar Östberg meggondolta magát, jobban tetszett neki az eredeti vörös tégla, de a név nem már változott. Így az 1911 és 1923 között épült városháza maradt egységesen vöröstéglás, utóbbiakból mintegy nyolcmillió darabot használtak fel. A terem nem túlságosan nagy, és a díszvacsorán hagyományosan 1300 vendég (köztük mindig 250 diák) vesz részt, így bármilyen jó is az étel, mindenki szűken van a helynek, még a királyi család is. Csoda, hogy a meghívottak eddig nem szúrták meg egymást a villával, késsel. Ez  az ominózus Kék Terem, szép vörösben és a besütő napban.

Stockholm, kekterem

A bankett résztvevői ezen a lépcsőn jönnek le. A lépcsővel szemben, ez esetben a bal vállam felett fent a falon van egy csillag. Mindenkinek azt kell néznie, miközben lelejt a lépcsőn, mert így mutat jól a képeken. A vacsorát a svéd tévé élőben közvetíti. A képen természetesen vannak szőke svéd lányok is.

Stockholm, lepcso

A városháza kertje is nagyon látványos, a héttérben a Lovagok Szigete látható, és a Lovagok Temploma. Onnan is lesz majd fotó, ami viszont a Városháza távoli panorámáját mutatja meg. A kép jobb oldala nem homályos, az ott füst, aznap reggel kigyulladt egy hajó a vizen.

Stockholm, fust

Ez a kép szintén a városháza kertjét ábrázolja, de az irány más, most nem a Lovagok Szigete, hanem Langholmen és Södermalm irányába, ezek is gyönyörű szigetek.

Stockholm, kertketto

Ez pedig Bigger Jarl, Stockholm alapítójának síremléke, a Városháza egyik végében található.

Stockholm, Birger

Késő délután van Stockholmban, a képen jobbról a Városháza, balról a Lovagok Szigete, a Gamla Stan, szemből Södermalm.

Stockholm, viragok

Igértem egy képet, amelyen a Városházát a Lovagok Szigetéről láthatjuk. A középen lévő csillogó üvegépület a vasúti pályaudvar, ilyet sem láttam még.

Stockholm, kiszenesz

A Lovagok Szigetén a Lovagok Templomában - ez az egyik legrégibb templom Stockholmban - található a svéd királyok temetkezési helye.

Stockholm, lovagtemplom

Stockholm, temetkezes

Most nézzünk meg pár stockholmi múzeumot. Az egyik legnagyobb attrakció az 1628-ban az első útján elsüllyedt Vasa zászlóshajó, 1961-ben emelték ki, tökéletes állapotban. Mégpedig azért emelhették ki ilyen állapotban, mert a Balti-tengerben nem él meg az a hajóféreg, ami például melegebb tengereken szétrágja a hajóroncsokat.

A Vasa-hajó szerencsétlenségében és több tucat tengerész, kíváncsiskodó halálában több tényező is közrejátszott. Párhuzamosan a nagy ellenfél lengyelek is hajót építettek, ezért II. Gusztáv Adolf a már lényegében elkészült hajón változtatásokat kért, második ágyú-fedélzetet és más változtatásokat is végrehajtottak az eredeti méretekhez képest. Híres tervezője a munkálatok közben meghalt, helyét egy tapasztalatlan fiatal mester vette át, aki nem mert ellentmondani a királyi kéréseknek.

Stockholm, Vasaegy

A Vasa-hajó egyensúlya katasztrofális lett, így indult neki első útjának a királyi palota elől, díszsortüzekkel, örömrivalgással, fedélzetén meghívott vendégekkel. Elvileg a tűzereje majd az egész lengyel flotta tűzerejének felelt meg. Majd egy váratlan széllökés, egy nagy hullám, és a büszkeség megdőlt, az ágyúréseken ömlött befelé a víz, megtörtént a tragédia.

1956-ban találták meg, 1961-ben a kiemelést – a Nobel-díjhoz hasonlóan – élőben közvetítette a svéd televízió. A Balti-tenger mindent konzervált, ami csak a hajón volt, így nem meglepő, a múzeum Európa és a világ egyik leglátogatottabb múzeuma, ilyet ugyanis máshol nem látni.

Stockholm, vasaketto

ABBA. Híres svéd együttes, amely jelentős sikereket ért el. Ha-ha. Hány millió ember életében játszhattak szerepet? Elképesztő szám jönne ki. Gyönyörű, tiszta zene, a gyermekkorom zenéje.

Stockholm, abba

Stockholm, Skanzen, a világ egyik legnagyobb szabadtéri múzeuma. Ilyen lehetett egy svéd boltocska abban az időben, amikor még nem voltak jómódúak és rengeteg svéd menekült ki Amerikába.

Stockholm, bolt

A Skanzenből is jól látható, hogy Stockholm mennyire szép és zöld.

Stockholm, skanzeni

Ezek a képek hajókázás közben készültek, remek mulatság, Stockholm a vízről is nagyon szép.

Stockholm, kajak

Stockholm, sportketto

Stockholm, sportharom

Horgászás Stockholm szívében.

Stockholm, horgasz

A következő képen XII. Károly szobra látható. Korábban szó volt róla, hogy az egykori jakobinusnak, a jelenlegi királyi ház alapítójának, Bernadotte marsallnak milyen regényes élete volt. XII. Károly életéről 1985-ben olvastam először, egy kitűnő ifjúsági könyvben, a Vasfejűben, a Delfin-könyvek sorozatban jelent meg. A szerzője Teknős Péter. Szerintem remekmű, a szerző több ifjúsági regényéhez hasonlóan. Mindenesetre XII. Károlyról ennél érdekesebb könyvet nem írtak.

Részlet a Delfin-könyv hátsó oldaláról: "Konok elszántság, mindent legyőző akaraterő, puritán életmód egyrészről, féktelen hatalomvágy, világuralmi tervek, nagyhatalmi álmok másrészről – XII. Károly svéd királyt, a 18. század elejének zseniális hadvezérét röviden így lehetne jellemezni. Semmi kétség, páratlan gyorsaságú hadmozdulatainak, vakmerő csatáinak és nagyszerű győzelmeinek híre futótűzként járta be Európát. Merész gyorsasággal tönkreverte Dániát, a narvai csatában legyőzte az orosz sereget, majd lemondásra kényszerítette II. Ágost lengyel királyt. Győzelmeinek hírét hallva senki sem sejtette, hogy igazában saját hazáját teszi tönkre, amelyet a költséges hadjáratok a végletekig kimerítettek. Teknős Péter könyve hiteles és nagyon izgalmas képet rajzol XII. Károlyról és az őt végül is legyőző ellenfeléről, Nagy Péter cárról."

Stockholm, vasfeju

Hej då, Stockholm.

Stockholm, mennek

Megjelent: 4603 alkalommal