Lappföld fővárosában, Rovaniemiben leszálltam a repülőgépről, a finn cimborám fogadott. Irigylésre méltó ember volt, mert személyesen ismerte a lappföldi Télapót, azaz Joulupukki-t, ott nyomban fel is hívta mobilon, csak pislogtam, ez igen! Még nyolc kilométert kellett autókázni a Télapó falujáig.

Amikor az első holland hajók kikötöttek Bali édenkertjében, a legénység napokon belül, hosszú hónapokra kereket oldott. Sokként érte őket a káprázatos egzotikus vegetáció, a növények illata, a fehér vagy fekete homokos tengerparton sétáló félmeztelen nők látványa, a szelíd, vidám emberek közössége, a füstölgő tűzhányók, a gyönyörű, gondozott rizsteraszok, a paloták, templomok, kőszobrok sokasága, a mindenütt hallatszó gamelán zene.

Négy órát késett a vonat, így este nyolc helyett éjfélre érkeztem Agrába, és hajnali fél egykor ott álltam a sötét, néma hotel előtt, amely egyébként hárompercnyire volt a Tadzs Mahal főbejáratától. Csengettem. Senki. Megint csengettem. Egy lélek sem. Rendben, mondtam magamban, én jöttem Indiába. Szép, tekintélyes ajtaja volt a hotelnek, amint belerúgtam, nagyokat döngött. Ez megtetszett, és perceken keresztül rugdostam az ajtót. Végül megjelent egy álmos srác, de nem problémázott a beköszönésem formája miatt.

csütörtök, 13 augusztus 2015 22:01

Kassa és környéke ízei

2015 júniusában a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal meghívására Kelet-Szlovákiában jártam, Kassa és környéke ízeit, ételeit, italait kívánták megmutatni egy nemzetközi újságírócsapatnak. Ám nem csupán Kassán tartózkodtunk, ahol a fő rendezvény a Košice Gourmet Festival volt, hanem megmutatták Zemplínska Šírava (Széles-tó) környékét, felmentünk egészen Ruská Bystrá (Oroszsebes) fatemplomáig, délen pedig Tokaj szlovákiai részét tekintettük meg. Vendéglátóink végig etettek-itattak bennünket és nagyon kedves és szép szlovák hölgyek kísértek végig az úton.

Cancunban logisztikai megfontolásból a központi buszpályaudvartól kétpercnyire lévő apró hotelben szálltam meg. A szomszédos épületben zenés hely és kupleráj működött, Mexikóban rugalmasan vegyítik e két szórakozási formát. A közeli gyorsétteremben reggeli kávézásom közben teljesen szétütött mexikói fiatalok biztosítottak arról, hogy Cancun Latin-Amerika legjobb buli helye. Készséggel elhittem, a város ráadásul nagyon tetszett, a piacon mindennap chorizót, vagyis sült kolbászt ettem zöld chilivel. Cancun két, egymástól jól elkülöníthető részből áll, ennek jobb megértéséhez vissza kell menni több mint negyven évet az időben.