Szerény berlini szállásomon egy szép májusi reggelen úgy határoztam, hogy az aznapi program csakis a híres tévétorony lehet, tizenegy éves koromban láttam először és utoljára. Felejthetetlen élmény volt, a mai napig emlékszem rá, egyébként a szüleimmel nyaraltunk az NDK-ban, egy vasutas üdülőben. És a torony nem változott, belülről sem, minden berendezés új, de úgy gyártották le és úgy néz ki, ahogy a kelet-német államban anno. Nagyon jó ötletnek tartottam és tartom.

Ebben a riportban nem csupán a mai Berlinről írok, hanem régi írásaimból is szemezgetve, több mint húsz évet fogok át. Fiatal újságíróként a kilencvenes években több alkalommal is járhattam Berlinben. Kézenfekvő és hálás téma volt, hogy a fal leomlását követően miként építik újjá az egyesített német fővárost. A példátlan beruházásokról számos riportom jelent meg a magyar sajtóban. Majd úgy alakult, hosszú ideig nem jártam Berlinben, az új város pedig időközben felépült.

péntek, 28 április 2017 19:00

Egy előre nem látott látogatás Katarban

Ezt a napot nem Katarban terveztem, de a Qatar Airways Bangkok-Doha járata két órát késett, így Dohában lekéstem a budapesti gépet, másnap reggel indult a következő. Hazatelefonáltam, hogy a gyerek holnap kapja meg az ajándékait. A Qatar fizette a transzfert, a szállodát, a háromszori étkezést, így végül is volt egy szép délutánom és estém a városban. Pár éve, júniusban voltam Dohában, akkor 48 fok volt, most legnagyobb meglepetésemre, estére már hűvössé vált a tavaszi szél.

 

Mianmarban teljesen véletlenül bekeveredtem Yangon város egyik legelegánsabb éttermébe, a Karaweik Palace-ba. Templomnak, pagodának néztem, annyira szép volt, pár fotót szerettem volna készíteni. A tévedésemet követően Mianmar olcsósága sietett a segítségemre, még ebben az étteremben is könnyűszerrel kifizettem a számlát, borravalóval együtt háromezer forint volt a nagyszerű ebéd.

Chiang Mai, a Lanna Királyság egykori fővárosa, Thaiföld „Északi Rózsája” (Thailand’s „Rose of the North”) különleges látnivalókat tartogat az utazók számára, csodálatos templomokat, kézműves-manufaktúrákat, piacokat, elzárt hegyi törzsek meglátogatását, elefánt-túrákat a dzsungelben, és ami talán a legjobban megragadott, a rendkívül szívélyes vendégfogadást. Ez a terület az etnikai sokszínűsége miatt is kedvelt, nyugaton Mianmar, keleten Laosz, északon Kína határolja.