csütörtök, 18 július 2019 18:27

Kruja: Hunyadi János albán barátja, Szkander bég várában

Írta:

Hunyadi János és Szkander bég személyesen sohasem találkoztak, ám folyamatos levelezésben állottak, így például 1455 végén az albánok nemzeti hőse már jelezte Hunyadinak, hogy a török sereg a jövő évben Nándorfehérvár ellen készül. A 15. században ennél a két embernél senki sem tett többet a török balkáni előre nyomulása ellen, így Szkander bég székhelyét, Kruja várát és a múzeumot mindenképpen megakartam nézni. Ott kedves élmény volt: barátságos teremőr kérdezgette, honnét jöttem és amikor megtudta, odavitt a falon lévő Hunyadi-képhez.

Utazási szokásomhoz híven nagyon korán keltem, hogy megelőzzem a turistacsoportokat. Leszálltam a buszról, Kruja egyik pékségnél benyomtam egy bureket. Ez az albánok és az egész Balkán péksüteménye (a törökök is imádják, és egyébként onnan származik). Leginkább a mi rétesünkre hasonlít, a tésztában pedig túlnyomórészt sós töltelék van, hús, túró, zöldség.

Az ára egyenesen baráti volt, Albániában korrekt élelmiszerárak vannak, nagyjából a magyar árak fele. Egyébként, ha már itt tartunk, egy korábbi, itt olvasható albániai riportomba írtam, hogy Albániáról, az albán életszínvonalról többször hallani lekezelő megjegyzéseket. Ezekkel óvatosan bánnék, mert az emberi élet minősége összetett dolog. Az albánok például nagyon egészséges ételeket esznek, itt a kenyér az kenyér, a hús friss, a birkát helyben vágják.

Az országban számos helyen nem foglalkoznak a fagyasztott hússal, a hentesboltok mellett birkanyájak vannak, és a húst frissen vágják, fogyasztják otthon, az éttermekben, az utcai árusoknál. Sok halat esznek, egy bőséges haltál, kenyérrel, sörrel, rakival (helyi pálinkával) átszámítva ezerötszáz forint volt az egyik legdélibb város, Saranda tengerparti sétányának haléttermében.

Erről ennyit. De most térjünk vissza Krujába, a péküzletbe, ahol már a második bureket nyomtam be. A vár ugyanis egy jó kis sasfészek, a törökök még mozsárágyúkkal sem tudták elfoglalni, Szkander bég minden ostromot hárított.

A két burek után elindultam felfelé, a bég lovasszobrától indultam.

Kr, 4693

Egy idősebb úr kutyát sétáltatott az utcán, de valahogy furcsa volt az egész. Jobban megnéztem. Az idősebb úr egy kecskét vezetett kötélen.

Kr, 4902

Kapaszkodtam felfelé, és átgondoltam, hogy az útra történt előzetes felkészülésem során miket is tanultam albán és magyar történelemből.

A Szkander bég eredeti albán neve Kasztrióta György, egészen pontosan Gjergj Kastrioti. A Szkander bég név gyakrabban használatos Magyarországon. Apja, Gjon Kastrioti 1421-ben vereséget szenvedett a törököktől, a békekötést követően az albánok vállalták, hogy éves adót fizetnek a szultánnak. A békeszerződésnek – vagyis hívjuk inkább diktátumnak, mi Trianon óta jól tudjuk, mi a különbség a kettő között - volt még egy kíméletlen része: Kasztrióta György túszként a szultán udvarába került, hogy apját sakkban tartsák ezzel. Ekkor a későbbi Szkander bég körülbelül kilencéves volt, a legelfogadottabb kutatói vélemények szerint 1412-ben születhetett.

Itt viszont elvileg nem ment rosszul a sora, maga II. Murad szultán is felfigyelt az éles elméjű gyerekre és kitűnő neveltetésben részesítette, megtanult törökül, görögül, olaszul, arabul. Az iszlám hitre átkellett térnie a keresztény albán családba született Kasztrióta Györgynek, és felvette a Szkander nevet. Kiemelkedő képességei leginkább a török katonaiskolákban tűntek fel, végig járta a ranglétrát, nagyon fiatalon tábornok lett, a szultán a bég ranggal is kitüntette.

És ekkor történt valami, 1443-ben, amikor a fényes jövő előtt álló török tábornok 31 éves volt. Egészen pontosan az 1443-ban Nisnél lezajlott csatában. Ki volt a törökök ellenfele? Bizony, maga Hunyadi János és serege. Hunyadinak az volt a taktikája, hogy megelőző csapásokat kell mérni a törökre, a Balkánon kell háborúzni, és nem szabad megvárni, amíg Magyarország határaihoz érkezik a török had (lásd még az 1444-es várnai csatát).

A meredek úton meg-megálltam, hogy gyönyörködjek a panorámába, a vár is egyre jobban látszott.

Kr, 4713

Kr, 4721

Kr, 4755

A Nis melletti csatában viszont az történt, hogy Szkander bég ütközet közben teljesen váratlanul visszavonta a saját csapatait (amelyek többnyire albánokból álltak). Teljes elképedés a török hadvezetésben, csak Hunyadi nem lepődött meg, nem véletlenül, galambpostával ezt ők már levajazták egymás között. A csatát annak rendje-módja szerint meg is nyerték a magyarok.

A török táborban uralkodó zűrzavarban Szkander bég kardot szegezett a szultán mindenható titkára nyakának és olyan parancs (törökül femán) kiadására kényszerítette, amely utasításba adta a családi örökségében, Kruja várában székelő török parancsnoknak, hogy adja át várat. Szkander seregével ezt követően Kruja vára alá indult, ahol a szultáni parancsnak engedelmeskedő, az eseményekről még nem értesülhetett pasa valóban át is adta a várat.

Megálltam Albánia állítólag legrégibb bazárnál, körbe néztem. Ez a bazár már akkor is működött, amikor Szkander bég/Kasztrióta György megszerezte a Kruját. A bazárban az égvilágon minden kapható volt, sok hasznos és sok teljesen fölösleges dolog.

Kr, 4733

Kr, 4710

Az árakat természetesen nem szabadott volt első hallásra elhinni, de ezt már megszoktam Albániában. Mondhattak nekem öt eurót is egy korsó sörért, mondtam, hogy legjobb esetben is csak másfél eurót adok érte. Minden esetben megkaptam a másfél eurós sört.

Kr, 4744

A bazár után tovább indultam a magasba. Folytattam történelmi ismereteim rendszerezését.

Az albánok tódultak Kasztrióta György zászlói alá, aki egy hónapon belül felszabadította az egész országot, csak a négy legerősebb török várat nem tudta egyelőre bevenni. 1443 novemberének végére Albánia fejedelme lett, karácsonykor pedig az egész családjával együtt felvette a keresztény hitet.

Kr, 4811

Az albánok 1443-44 telét folyamatos tanácskozásokkal töltötték, mert jól tudták, a szultán dühe határtalan lesz. Ráadásul érzelmeiben sértett uralkodóról volt szó, aki a tehetséges Szkander béget fiaként szerette, már kinézte a jövendő nagyvezírének.

Az albán nemzetségfők 1444 március 2-án Lezhában létrehozták a Lezhai Ligát, sikerült megteremteni a belső összefogást, a Kasztrióta György Nemzeti Múzeumban található falfestmény ennek állít emléket.

Kr, 4827

Ám az újonnan megszervezett hadseregben csak húszezer katona volt, és a török bármikor kitudott állítani egy ötször nagyobb sereget. A bosszúra meg nem kellett sokáig várni, már 1444 júniusában Albánia területére érkezett a hatvanezres büntetőhad, amelyet azonban a kortársak teljes elképedésére az albán sereg megfutamított.

Kasztrióta György és Hunyadi János már elénk levelezést folytattak egy albán-magyar, és tágabb értelemben egy európai keresztény koalícióról, a lengyelekkel, a pápával, Velencével, a balkáni keresztény népekkel. II. Murad nem volt hülye, még a nyáron gyorsan tízéves fegyverszünetet kötött Magyarországgal, amelyet a magyar király, I. Ulászló írt alá.

Az aláírást nagy vita előzte meg és később is folyamatosan változtak a vélemények. Fegyverszünet, vagy éppen most jött el az idő a török Kis-Ázsiába történő visszaszorítására?

Bizonytalanság, mérlegelés, érvek, ellenérvek, majd határozat született. A tízéves fegyverszünet után másfél hónappal a magyar vezetők úgy döntöttek, mégis támadunk, együtt az albánokkal és akivel lehet. Volt még párezer lengyel és négyezer havasalföldi román.

Csak egy baj volt, a kezdetben sikert sikerre halmozó, eredményesen előre nyomuló, török helyőrségeket felperzselő magyar sereg 1444. november 10-én vereséget szenvedett a várnai csatába. Hunyadi már megsemmisítette a török sereg jobb és balszárnyát, ám ekkor a becsvágyó fiatal uralkodó, I. Ulászló pár száz lovassal nekirontott a középhadnak, a janicsároknak. A magyar és lengyel király leesett a lováról, és az egyik janicsár levágta a fejét, amelyet kopjára tűztek. A magyar seregen pánik lett úrrá, a törökök új erőre kaptak, Hunyadi kénytelenségből elrendelte a visszavonulást.

És miért nem értek oda az albánok? Hát azért, mert az esztelen szerb despota, Brankovics György feltartóztatta Kasztrióta György seregét. (Hunyadi 1451-ben büntetett, és Brankovics kénytelen volt több várától is megszabadulni. Majd végül Szilágyi Mihály tett pontot az ügyre 1456-ban, rajtaütött az ellenálló Brankovicson, aki később belehalt sérüléseibe.)

Az albánok viszont nehéz helyzetbe kerültek az 1444-es várnai csata után, egyedül maradtak az oszmán birodalommal.

Kr, 4840

Felértem az 1982-ben megnyitott Kasztrióta György Nemzeti Múzeumba (albánul: Muzeu Kombëtar „Gjergj Kastrioti Skënderbeu”). A múzeumot az Albániát 1945 és 1985 között felügyelő diktátor, Enver Hoxha lánya, Pranvera Hoxha tervezte.

Kr, 4774

Kr, 4796

Kr, 4843

Bár az albánok egyedül maradtak a várnai csata után, Kruja viszont bevehetetlen bizonyult.

A helyzeten viszont nem segített, hogy az álnok Velence hátba támadta őket, és elfoglalta az észak-albániai Durres várát. A kapzsi velencei kalmárok egyébként sokszor megtették Hunyadival szemben is, hogy a vele harcoló törököknek szállítottak élelmiszer-utánpótlást, ivóvizet, busás baksisért.

Az albánok éveken keresztül folytatták az élet-halálharcot, nagy szerencséjükre a törökök rettegtek a magas hegyekbe visszahúzódó, váratlanul lecsapó ellenségtől. A török sereg a szűk szorosokban nem tudta kihasználni az egyik legnagyobb erényét, nevezetesen azt, hogy akkoriban nekik lehettek a világon a legjobb ágyúik.

De 1450-ben egy százezres sereget küldtek Kruja ellen, több hónapon át tartott az ostroma. Találós kérdés: kik látták el élelmiszerrel, vízzel a hatalmas ostromló haderőt? Igen, a nyomorult velencei kalmárok.

Megérkeztek az októberi esők, ezt pedig a török nem szerette, így szégyenszemre elvonult.

Kr, 4772

Kr, 4777

Ezt követően egymásnap adták a kilincset Kruja várában a különféle európai udvarok követei, ígérettel tele is volt a padlás, de Kasztrióta György érdemi segítséget senkitől sem kapott.

Jártam a múzeum termeit, ekkor történt kedves dolog történt velem, egy barátságos teremőr kérdezgette, honnét jöttem és amikor megtudta, odavitt a falon függő Hunyadi-képhez.

Kr, 4841

Krujában egyébként van Hunyadi János-tér és Hunyadi János utca.

1455 végén az albánok legnagyobb nemzeti hőse jelezte Hunyadinak, hogy a török sereg a jövő évben Nándorfehérvár ellen készül. A nándorfehérvári diadal hetven év haladékot adott Európának és Magyarországnak. Kasztrióta Györgyöt mélységesen lesújtotta Hunyadi 1456-os halála.

És 1457-ben a török ismét ellenük indult. Hihetetlen, egy évvel korábban súlyos vereséget szenvedtek Magyarországon, de a következő évben a katonaállam már újabb fogást keresett magának, Albániát. A hódítás volt az oszmán birodalom lételeme, gazdasági alapja, amint megszűntek a nagy hóditások, a 17. század végén el is kezdődött a hanyatlásuk.

Kasztrióta Györgyöt azonban nem hiába hívták Albánia sárkányának. A mai albán zászlón lévő sárkány neki állít emléken.

Kr, 4887

1457 és 1460 között öt csatában győzedelmeskedett a török had felett, és a Nándorfehérvárnál is pórul járt II. Mohamed (II. Mehmed fia) 1461-ben kénytelen volt békét kötni és elismerte Kasztrióta Györgyöt Albánia királyának.

1466-ban ismét nem nyughatott a török, Albánia királya segítségért fordult a keresztény államokhoz. kapott is, a pápa küldött neki egy sisakot és egy kardot, amiket állítólag ő maga személyesen áldott meg. De Kasztrióta György legyőzhetetlen volt, 1467-ben a szultáni seregek vezére is a csatatéren vesztette életét.

Kr, 4867

Kr, 4847

De a csata után járványok törtek ki, a király is megbetegedett (hasonlóan járt Hunyadi a nándorfehérvári csata után), és 1468-ban elhunyt.

Még tíz évig bírták az albánok, de 450 évre török uralom alá kerültek. Csak az eldugott, megközelíthetetlen hegyvidékeken volt viszonylagos szabadság, mert még a janicsárok is babonásan rettegtek az albán hegyektől.

A múzeumban utoljára hagytam Kasztrióta György híres kecskefejes sisakja és kardja megszemlélését. Mindkettő csupán másolat, az eredeti darabok Bécsben vannak, nem is értem, miért nem adják vissza az albánoknak.

Kr, 4819

Kr, 4826

Elindultam lefelé a városba, Kruja kisvárosnak számít, húszezren lakják.

Kr, 4846

Beszéltem korábban a barátságos albán árakról, ez a hatalmas gírosz-tál, üdítővel - átszámítva - mintegy hétszáz forintba került. Később felszálltam a buszra és következhetett az újabb albániai fejezet.

Kr, 4893

Megjelent: 6683 alkalommal

Kapcsolódó elemek

Tovább a kategóriában: « Berat, az ezerablakos albán városka