szerda, 22 szeptember 2021 09:13

Szeptember a Riviérán (6. rész): A francia lány, aki felszedett egy csavargót

Írta:

Nizza világhírű tengerparti sétányán, a Promenade des Anglais egyik padján ültem. Mellettem a hátizsákom, benne egy háromliteres gallon teli vízzel, konzervek, hálózsák. Ragyogott a Côte d’Azur késő délutáni napja, az egyik nizzai élelmiszerboltban még egy üveg bort is loptam. Nem volt semmim, nem volt esélyem, nem volt reményem. Boldog voltam. Egy hosszú combú, magas lány folyamatosan figyelt a korláthoz támaszkodva. Nem tudtam mire vélni a dolgot. A lány egyszer csak odajött hozzám.

Jó nevelésben részesültem, udvariasan kértem, nyugodtan foglaljon helyet a köztéri pad másik felén. A marihuánát gyorsan elrejtettem, hátha rendőr ez a széplány.

Nem volt rendőr. Hónapokkal később elárulta, azért jött oda hozzám, mert ilyen szép férfit még nem látott. Akkor ezt fel sem fogtam, huszonegy éves voltam, a hátam közepéig ért a hajam és valószínűsíthetően jól néztem ki. Most bezzeg, ötvenkét éves vagyok és egy cseppet sem nézek ki jól, túlsúlyosan, őszülve…

Na, mindegy.

A párizsi lány vakáción volt Nizzában. Neki volt pénze szállodára. Nekem csak az éjszakai tengerpart jutott, ami adott esetben egészen veszélyes is lehetett. Olaszországból átjártak a drogosok, és egy éjszaka alatt mindent vittek, ami mozdítható.

Rólam például egyenesen levágták a hátizsákot. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ember lefekszik egy tengerparti padra, alvás végett, és a hátizsákját alulról hozzákötözi a padhoz. Na, most, a hátizsákom összes szíjja el volt vágva hajnalra, a zsák kiborítva, átvizsgálva. Megkönnyebbülést jelentett, hogy nem a torkom vágták el a szarházi olasz drogosok.

Szóval a francia lány egy szállodában lakott, persze, ez nem akadályozta meg abban, hogy az egész éjszakát az én hálózsákomban töltse a tengerparton. Nem volt semmim, nem volt esélyem, nem volt reményem. Boldog voltam és tudom, a hosszú combú francia lány is boldog volt.

Másnap vissza kellett utaznia Párizsba. Nekem csak két hét múlva, hiszen nyaraltam, hátizsákkal, hálózsákkal, konzervekkel, lopott élelmiszerekkel, de mégis a francia Riviérán voltam. Nincstelenként minden nyáron hosszú heteket töltöttem el a világ egyik legdrágább tengerpartján. Ki érti ezt?

A francia lány ragaszkodott ahhoz, hogy hozzá költözzem. Én akkor Fontainebleau-ban laktam, az olyan 60 kilométernyire volt Párizstól, de nem volt ellenemre a dolog, mert felvettek a Sorbonne-ra és így nem kellett midennap ingázni.

Akkora hülye voltam, hogy a szép francia lányt folyamatosan csaltam, az egyetemen amerikai, finn, ausztrál csoporttársnőim voltak, és mindegyik be volt pörögve Párizstól. Túlfűtöttek voltak, mindennap kikezdtek velem, pedig én nem is kezdeményeztem soha a dolgokat.

Persze, csak a szeptemberi Riviéra hatodik fejezetét akartam megírni. Ennyi.

Megjelent: 229 alkalommal

Kapcsolódó elemek