Bár a két fogalmat gyakran szinonimaként használják, kolostor és monostor között annyi eltérés van, hogy míg a kolostor a szerzetesek szállását jelöli, addig a monostor fogalma bővebb, abban benne van a konyhakert, a baromfiudvar, a méhes, vagy a kézműves terméket készítő műhelyek.
A Moraca monostor Montenegró egyik legszebb középkori építménye, a Nemanja-uralkodócsalád építtette nyolcszáz évvel ezelőtt, azóta laknak itt szerzetesek. A monostorhoz tartozik még a kolostorként funkcionáló épületrész, és a Szent Miklós-kápolna.
Az ortodox szerzetesség élete némiképp eltér a katolikus világ szerzetesrendjeinek mindennapjaitól, így például a kinti társadalomban végzett munka nem kap akkora szerepet, az ortodox közösségek zártabbak, és tevékenységük jobbára a falakon belül marad. Az őket övező tisztelet azonban egyöntetű, a külvilág a szerzetesek életét tekinti példának, míg utóbbiak magukat az angyalokat tekintik példaképüknek.
Sőt, az ortodox szerzetesek jelentős része a családjukon kívül nem is tart kapcsolatot a külvilággal, a fekete ruhájuk is ezt jelképezi, miszerint ők a külvilág számára meghaltak. Továbbá fogadalmukhoz híven a világi papságuktól is elkülönülnek, ebben is van tehát eltérés például a katolikus szerzetesrendek és egyház gyakorlatához képest.
A nyugati világ szerzetesrendjei többféle regulát követhetnek a mindennapokban, az ortodoxok gyakorlatilag azt követik, amelyet Szent Vazul dolgozott ki a 4. században. Monostoronként ugyan lehetnek eltérések, ám nem jelentősek, talán a két fokozat különíthető el jól láthatóan, a nagyfogadalmat tevők nagyon szigorú életrendet követnek, a kisfogadalmat tevők számára több könnyítés is létezik.
A falakon lévő freskók, a középkori szláv ikonfestészet emlékei, hétszáz-nyolcszáz évesek. A 16. században a törökök felmérhetetlen károkat okoztak, kirabolták a kolostort és tönkretették a tetőt, és a freskókat évtizedeken keresztül áztatta az eső, a hó… Később, a hadiállapotok enyhülésével sikerült újra tetőt húzni az épületre.
A fennmaradt freskók legjelentősebb darabja az Éliás próféta életét bemutató ciklus.
A monostort három oldalról keríti körbe kőfal, a negyedik oldalon nincs szükség rá, ott egy szakadék védi a betolakodóktól. A szélére kiállva jól látszanak az erdő fái között megbúvó rétek és a fekete hegyek (Montenegró, Crna Gora) vonulatai.