A templom elkészítésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered. Voltak idők, amikor a könyvkereskedők gazdagok voltak.
Antoni Gaudit 1883-ban bízták meg a templom létrehozásával, élete további részében elsősorban a Sagrada Famíliával foglalkozott.
A tervezés során a természetet tekintette irányadónak, ezért néz ki csodálatos kőből készült növénynek az épület, amely jelenleg is épül, még nincs befejezve.
Ezeket úgy nagyjából el is mondtam a kisfiamnak, és megérkeztünk a Sagrada Famíliához.
Csináltunk pár fotót kívülről, majd amikor indultunk volna befelé, a gyerek kijelentette, hogy ő fáradt. Próbáltam győzködni, nem túlságosan. Ha fáradt, nem kényszerítem templomlátogatásra.
Az az igazság, az olcsó repülőjegy miatt elég lehetetlen hajnali időpontban indultunk Budapestről Barcelonába egy napja, aztán a Barca-meccs is tegnap este kilenckor kezdődött, éjszaka lett, mire a szállodába visszakerültünk és zuhanyzást követően Bendegúz másodpercek alatt el is aludt.
Rendben, mondtam, akkor visszamegyünk a szállodába, tévézünk egy kicsit, számítógépezünk, este pedig elmegyünk a barcelonai magyar étterembe, a Futballáriumba és eszünk Messi-csemegét, meg mindenféle halakat.
A Sagrada Famíliába egyébként nem volt olcsó a két jegy, valami huszonötezer forint körüli összegre emlékszem. De metróra szálltunk, pár megállóra volt csak a színvonalas, kényelmes szálloda.
A szálloda mellett volt egy játszótér, és akkor az én fáradt kisfiam, csillogó szemekkel, a következőket csinálta.
Mondtam neki, Bendegúz, a Sagrada Família a világ egyik legjelentősebb és legszebb temploma, ilyen játszótérből meg csak Európában húszezer van. De azért nem nagyon bántam, hagytam, hadd játsszon, hadd érezze jól magát.
