dravuczpeter.hu

Ki ne érezné magát időmilliomosnak egy olyan nyári estén, amikor vacsoraidőben elindul felderíteni Norvégia egyik legszebbnek mondott városát, a fjordok kapuját, az esernyők települését, vagyis Bergent, és a vacsora, a bárok, a nagy séták után este tizenegykor még mindig kellően világos van a fotózáshoz? Valamikor hajnali kettőtől tudtam elszakadni az óváros, a régi kikötő skandináv nyári fényeitől, annyival magával ragadott az egész. Már azt sem bántam, hogy ezer forint volt egy gombóc fagyi, annál is inkább, mert nem vettem.

A norvég fjord olyan élmény, mint egy egyiptomi, vagy egy maja piramis. Mint Angkor, vagy a borneói őserdő. Egyedülálló, mint Budapest panorámája, mint a végtelen jászladányi határ. Hasonlóképp a norvég vízesések is feledhetetlenek. Sok kép szerepel a riportban, magukért beszélnek. Mindehhez norvég úriemberek melankolikus zenéjét ajánlom, ők az A-ha, a javallott számuk a Stay On These Roads, jó az eredeti is, de nekem a 2011-es változat is nagyon tetszik, Oslo, Spektrumban. Morten, Magne és Pål sem lett fiatalabb, de nagyon jók, még mindig. Mint a norvég fjord.