dravuczpeter.hu

Kréta: kéklő tenger, homokos tengerpart, beljebb két és félezer méter magas hegyek, több ezer éves műemlékek, ligetek, ültetvények, kék-fehér falvak, velencei időkből itt maradt kikötővárosok látványa tárul az utazó elé. A görögöknek tizenötezer kilométer tengerpartjuk, ezerháromszáz szigetük van, a legnagyobb Kréta – írja le irigykedve e sorokat az utazó. „Megáli Nísi”, egyúttal a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, északi partjait az Égei-, a délieket a Líbiai-tenger mossa. A mitológia szerint itt született és nevelkedett Zeusz.

Az eredeti görög kifejezés, a Ta Meteóra, ég és föld közti vidéket jelent. És valóban: a Görögország Thesszália tartományának északnyugati-részén lévő gigantikus, torony alakú sziklákon elhelyezkedő kolostorok láttán az utazó eleinte maga is nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy azokat emberi kéz telepítette volna fel több száz méter magasra. Ám más magyarázat nincs, az alacsonyan szálló felhők társaságában „ég és föld között lebegő kolostorokat” a szerzetesek évszázadok szorgos munkájával annak reményében alkották meg, hogy imájuk ily módon könnyebben utat talál Istenhez.

Tizenkét éve jártam utoljára Korfun, és nem is értem, miért ilyen régen: az egyik legzöldebb görög sziget, a Jón-tenger szigeteinek egyike akkor is gyönyörű volt - meg most is az. Ezen az érthetetlen „ballépésen” gondolkodom a sziget fővárosától tizennyolc kilométerrel délebbre fekvő Bellos Beach Hotel egyik szobájának teraszán. A kék és tiszta tenger felett impozáns látványt nyújtanak az ereszkedést már megkezdő repülőgépek, észak felé, a sziget azonos nevű fővárosa és a világ egyik legrövidebb leszállópályája felé haladnak, tengerre épített széles betonsáv az csupán, nem véletlen, Korfura csak a legtapasztaltabb pilótákat küldik a légitársaságok.