Jézus Krisztus az Olajfák hegyéről, az Aranykapun keresztül érkezett Jeruzsálembe, és a végén az Olajfák hegyéről ment fel a mennyekbe. Zakariás próféta szerint az ítélet napján az Úr is itt, az Olajfák hegyén fog majd állni.
Reggel van, a nap pont jó irányból sütve megvilágítja az ősi várost. Szorgalmasan készítem a fotókat, a kilátónál tevés, szamaras helyi arab bácsikák, „hagyom”, hogy keressenek rajtam egy kis pénzt, fotózom őket Jeruzsálem és a Sziklamecset panorámájával a hátuk mögött…
A „hagyom” az egyik kedvenc szavam lett napjaimra, a kisfiamnak kétévesen a játszótéren a következő volt a hozzáállása, ha elvették tőle a játékát: vagy azonnal elégtételt vett a sérelemért, vagy pedig elnézőbb hangulatban lévén rám nézett, és azt mondta, „hagyom”.
Ezen nevetgélek, miközben ereszkedem le az Olajfák hegyéről.
Jeruzsálem (héberül Ír Hasalom) jelentése: a Béke Városa. A zsidó vallás szerint Isten itt teremtette meg Ádámot, ölte meg Káin Ábelt, és tette próbára az Úr Ábrahámot, hogy képes-e feláldozni fiát, Izsákot. Itt épült az Első Templom, Salamon királyé, amelyet a babilóniaiak uralkodója, Nabukodonozor romboltatott le Kr.e. 587-ben. Majd megépült a Második Templom, ezt Heródes templomaként emlegetik, s amelyet a Kr. u. első században romboltak le a római légiók.
A templom egyes darabjai megtalálhatók Rómában, Titus császár diadalívében. A két templomból egyetlen fal maradt – sokan már bizonyára kitalálták -, ez a Siratófal, vagy a nyugati fal, ahogy ezt itt hallani, mindenesetre a zsidó vallás egyik legfontosabb helyszíne. Úgy tartják, a Harmadik Templom is ezen a helyen fog felépülni, mégpedig a Messiás eljövetelekor és „az már örökké fog tartani.”
Zsidóságnak, kereszténységnek szent városa nem különben szent az iszlám számára is - a harmadik, Mekka és Medina után. A Templom-hegy szikláján – erre épült a Sziklatemplom és az al-Aksza mecset – szállt fel lován az égbe Mohamed próféta, a muzulmánok egyébként kezdetben még nem Mekka, hanem Jeruzsálem felé fordulva imádkoztak.
A Kidron völgyében lévő zsidó temető a világ legrégibb, máig használatban lévő temetője: a zsidók több mint hatezer éve temetkeznek az Olajfák hegyének oldalába, lábainál.
Az utolsó ítélet napjához tehát logisztikailag a lehető legjobb helyen lévő Kidron keresett és nagyon drága temetkezési hely, csak az igazán tehetősek engedhetik meg maguknak. A zsidó sírokon kavicsok vannak, ez a negyvenéves pusztai vándorlás során alakult ki, akkor helyeztek a halottakra köveket.
A Getsemáné kert a nevét a kertben lévő olajprésről kapta, a mai napig kétezer évnél idősebb olajfák találhatóak itt. Jézus Krisztus a Getsemáné kertben látta talán legvilágosabban, milyen szenvedések várnak rá, kétségei támadtak és Istent a próbatétel meggondolására kérte. Három tanítványát pedig arra, hogy imádkozzanak mellette, ám mindhárman elaludtak.
Ebben a kertben fogták el a Megváltót, Júdás csókját követően. Júdás minden tanítványnál jobbnak gondolta magát, Pétert forrófejű, hebehurgya embernek, Jánost és Mátét vezetésre alkalmatlan személyeknek tartotta.
A harminc ezüstpénz akkoriban egy rabszolga ára volt, ezért a pénzért Júdás megvásárolhatta a szeretett etiópiai rabszolganőt. De ezt csak én mondom, miként azt is, hogy a Getsemáné kertben Jézus négyszemközt és hosszasan beszélt Júdással, azaz, az iskarióti ember talán nem is volt valójában áruló, csak megbízatást teljesített.
Amiről szintén keveset hallani, amikor a tanítványok az elfogókra rontottak és Péter levágta az egyik szolga fülét, a zavarodásban Jézusról pár percig elfelejtkeztek, ám ő ezt az időt nem menekülésre használta fel, hanem arra, hogy meggyógyítsa a levágott fülű szolgát. Amikor a katonák rendezték soraikat, ismét elfogták Jézust.
A Népek Templomát 1919 és 1924 között építették fel, azon a helyen, ahol Jézus közvetlenül az elfogása előtt imádkozott, a sziklát, amelyre ráborult, töviskoszorút mintázó kovácsoltvas rácsozat veszi körül. Az építkezés költségeiből Magyarország is jelentősen kivette a részét.
Az Olajfák-hegyéről az is jól látható, hogy a város panorámáját a Sziklatemplom aranykupolája uralja - a Templomhegy másik épülete az al-Aksza mecset -, az arany és alumínium ötvözetéből készült remekművet Korán-idézetekkel ékesítették.
Ereszkedek tovább, a legtöbb nevezetességnek helyt adó Óváros felé tartunk, a három részből álló város még az arab Kelet-Jeruzsálemből és a zsidó Nyugat-Jeruzsálemből tevődik össze. Az Óvárost fal veszi körül, amelyet viszont ottomán törökök szultánja építtetett a XVI. században, Nagy Szulejmán ide is eljutott, akárcsak - sajnálatos módon - a mohácsi csatatérre.
Katonák, biztonságiak őrzik gondosan a Siratófal környékét, fémdetektoros kapun át lehet bejutni, a táskákat átvizsgálják. Az Első és Második Templomból egyedüliként ez a fal maradt meg ötven méter hosszú, húsz méter széles. Hatalmas kőtömbök egymásra rakva, ahogy jobban megnézegetem, olybá tűnik, nincs is köztük kötőanyag. Valaki említette korábban, az egyes tömbök az ötven-hatvan, sőt, a száz tonnát is elérik, apró porszemként felnézve, könnyen hihető.
Ez a fal a zsidóság zarándokhelye, ahol bármely zsidó, a nap bármely szakában imádkozhat, külön a nők, külön a férfiak. A fal repedéseibe kis cédulákat, kéréseket tesznek.
A rómaiak szándékai ellenére, a Kr. u. negyedik századtól kezdve, Jeruzsálem fokozatosan a kereszténység zarándokhelyévé vált. Például, Jézus sírja fölé Hadrianus római császár pogány szentélyt emeltetett, amit utólag erősen köszön néki a Vatikán, hiszen éppen ezzel – miként egy jól dolgozó közjegyző - hitelesítette a helyet, hogy valóban ez az, erről van szó.
A Szent Sír Bazilika a Koponyák-hegyén, a Golgota sziklájára épült, ahol Jézust megfeszítették, és itt volt a sírfülke, ahol a testét elhelyezték.
Ezek a Golgota sziklái, üvegfal mögött.
A Golgota jelentése héberül koponya, a hagyomány szerint itt temették el Ádám ősapánk koponyáját, s innen az elnevezés. A mai Szent Sír Bazilika ugyanakkor jóval később, a keresztes lovagok idejében épült, 1149-ben, az épületet a mintegy öt méter magas sziklára alapították, arra konstruálták.
A Golgotára Jézusnak a Via Dolorosa-n keresztül vezetett az útja, hátán a kereszttel, ez mintegy fél kilométeres út, itt található a Fájdalom Útja stációinak többsége. A stációk állomásainál kereskedők próbálnak meg üzletet kötni a világ minden tájáról érkezett turistacsapatokkal.
Az utolsó stációkat, köztük Jézus halálát a kereszten, a sírba tételt, és az élő Jézus kikélését a sírból, már a Szent Sír Bazila épületében jelzik a XXI. századi zarándokok számára.
Azon az érzésen pedig sem az árusok, sem a tömeg, a villogó vakuk, sem a giccses ajándékok nem tudnak úrrá lenni, amikor az ember meglátja azt a vörös, hosszúkás kőlapot, amelyre a hagyomány szerint Jézus keresztről levett testét helyezték. Az emberek térdre borulnak, és simogatják, csókolgatják.
Vidám hindu turisták csoportképet készítenek.
A magyarok számára nagyon fontos templom a Szűzanya Temploma, vagy Mária Elszenderülésének Temploma a Sion-hegyen. A hagyomány szerint Mária itt lakott és erről a helyről ment fel a mennyekbe.
A templom közepén az elalvó Mária szobra látható, és körben az egyes nemzetek kápolnái, köztük Magyarországé is. Ennek felirata a régi magyar himnusz kezdősorai: "Boldogasszony anyánk régi nagy patrónánk nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról romlott hazánkról ne feledkezzél meg szegény magyarokról."
Ezekkel a képekkel búcsúzom is.
