India: Mahatma Gandhi sírjánál
Többször leírtam már, milyen szerencsés dolognak tartom, hogy túlnyomórészt magam szervezem az utazásaimat. Turistacsoportokat 20-25 perc alatt végighajtanak egy-egy látványosságon. Már két órája ültem megrendülve Mahatma Gandhi síremlékénél Delhiben. És állandóan a Szent István Bazilika homlokzata vibrált a szemem előtt, rajta a felirat: Ego Sum Via Veritas Et Vita (Én vagyok az út, az igazság és élet).
Svédország: nyár az uppsalai egyetemen és Hovgårdenben
Milyen is a svéd nyár? Hát, imádnivaló. Este 11-kor még világos van. Sőt, Svédország negyedik legnagyobb városában, Uppsalában egyes júniusi napokon lényegében az egész éjjel világos. Ráadásul Uppsalából svéd fiatalok kerékpároznak a mintegy 12 kilométernyire lévő Hovgården ősi temetkezési halmaira, a körötte lévő parkokba és ott piknikeznek, nevetgélnek. Elhatároztam, ebbe a csapatba nekem is bele kell kerülnöm.
Írország, Moher-sziklák: szédítő mélység és madarak tízezrei
A helyi utazási iroda busza kora reggel indult Dublin belvárosából, s mivel én takarékossági okokból az ír főváros keleti szélén laktam, ezért hajnalban fel kellett kelni. Bármennyire is jól haladtam a gyaloglással, háromnegyed órába belekerült az út. De nem bántam, keresztül az alvó ír fővároson, elégedetten nézegettem a dublini utcákat, valamikor éjfél körül esett, a kövezet még nedves volt. Az indulási ponton a busz mellett egy asztalkán tea, kávé, sütemény, na, mondom, ilyen egy utazási iroda.
Montevideo: tangó, maté tea, gauchók és bélszín az uruguayi fővárosban (1. rész)
Az argentin fővárosból, Buenos Airesből kora reggel indult a hajó Uruguay fővárosába, Montevideóba, 213 kilométernyi távolságot kellett leküzdeni a La Plata folyón. Az üvegezett utastérben lévő egyik ülésen nézegettem a tájat, amikor is a mellettem ülő argentin lány sikeresen leöntötte magát kávéval. Szerencsére, az úti táskámban minden volt, így több csomag nedves zsebkendő is, adtam neki egyet. Örömmel köszönte meg és elment a mosdóba. Később javasolta, hogy igyunk egy maté teát a hajó büféjében.
Beduinok között az egyiptomi sivatagban
A beduin arab nyelven annyit jelent, hogy a puszta lakója. Ezt még a terepjáróban olvastam, indulás előtt. Egyes egyiptomi irodák ugyanis szerveznek a még törzsi formák közt élő nép ma már egyre kisebb csoportjaihoz úgynevezett látogató túrákat. Persze, az irodák és a beduinok is pénzt keresnek ezzel, de utóbbiaknak ennek köszönhetően nem, vagy csupán kisebb részben kell feladniuk ősi életmódjukat és nem szükséges valamelyik városban munkát vállalniuk.