Párizs bizonyosan a világ egyik olyan városa, ahol megéri ingatlanba befektetni annak, aki megteheti. Nehéz megjósolni – miként bárhol a világon -, hogy a gazdaság miként alakul 2012-ben, ám most látható, kijelenthető: a négyzetméterenkénti átlagosan nyolcezer eurós, eladási ár reális, ennyibe kerül egy átlagos párizsi lakás, átlagos helyen. Párizsban viszonylag egyszerűen nyomon követhetők az ingatlanárak alakulásai, a tendenciák, a trendek, azon oknál fogva, hogy a gall jogszabályok szerint kötelező közjegyzők előtt kötni az ingatlan-adásvételi szerződéseket. A francia közjegyzői kamara rendszeresen közli az adatokat, ezek tanúsága szerint az átlagos párizsi négyzetméterár jelenleg nyolcezer euróra tehető, de ötezer-ötszáz eurós négyzetméterár alatt a legolcsóbb (legrosszabb hírű) külvárosok sem lehet ingatlant venni.
A közjegyzői kamara szerint egyébként a közép- és a felsőosztályhoz tartozó francia állampolgárok közül is soknak egyre nagyobb nehézséget jelent a lakásvásárlás, vagy a lakbér kifizetése. Ám Párizsban rengeteg külföldi vásárló erősíti az ingatlanpiacot, a legnagyobb arányban az olaszok képviseltetik magukat, ők teszik ki a párizsi külföldi ingatlantulajdonosok majd egynegyedét. Őket követik a belgák, a hollandok, majd a britek és a kínaiak. A külföldiek Párizsban egyébként elsősorban a belső kerületekben vásárolnak lakásokat: a Notre-Dame székesegyház környékén az ingatlanok harminchat százaléka külföldi tulajdonban van.Ha követnek bennünket, mutatunk pár olyan részt, ahol tudnak takarékoskodni.Nézzük tehát a „Fény Városának” térképét, a nagy kérdés elsősorban az, hogy hol vásároljon, hol béreljen a magyar ember.
A nyugati, a kertvárosi kerületek
Párizst évszázadok óta húsz kerületre osztják. Párizs nyugati része, Auteuil, Neuilly, Boulogne, kertvárosi rész, szép, zöld utcácskák, gondozott villák, házak, kertek, sokban egyenes park, halastó van. Ez a nyugati rész a franciáknak is húzós, jómagam is csak úgy lakhattam itt, hogy egy francia ismerősömnek volt egy önkormányzati lakása, amelynek józan bérleti díja volt, és ebbe szálltam be. Mivel igen meg kellett fognom a pénzt, metró helyett gyakran kigyalogoltam ide a belvárosból, úgy saccolom, nem lehetett több nyolc-kilenc kilométernél. Kárpótolt azonban, hogy a Szajnán mindig az Apollinaire által megénekelt Pont de Mirabeau-on haladhattam át, innen már csupán másfél kilométerre volt a szálláshelyem. A kétszobás apartmanok, ezek nagysága átlagosan 42-48-54 négyzetméteres, e cikk írásának idején 1200-1400-1500 euróba kerülnek havonta. Ezeken az árakon a rezsi változtathat – van, ahol beleírják a bérleti díjba, akad, ahol nem. Nekem mindig kicsiny stúdiókra fájt a fogam ezen a környéken, de nagyon kapósak voltak, húsz négyzetméteres, szimpatikus kis „lyukért” elkérnek 550-600 eurót. De egy harmincöt négyzetméteres stúdió (magyarul garzonlakásnak felel meg leginkább) ára is 800 euró felett van.
Az északi rész, Barbés Rochechouart
Akkor mi az, ami kevésbé drága? – kérdezhetné a magyar olvasó. Akár londoni írásunkban, itt is kijelenthető, a bevándorlók lakta kerületek, például a Montmarte lábánál található, Barbés Rochechouart környéke ajánlható. Ez a rész kis Észak-Afrika, ha Párizsban, a külvárosokban, valami balhé van, már itt is megszaporodnak a rendőrök. Tunéziaiak, marokkóiak, algériaiak laknak itt, az ingatlanárak alacsonyabbak (Párizshoz képest), annak ellenére, hogy e negyed szívétől két metrómegállóra található a Moulin Rouge.Barbés a nyugati kertvárosi, vagy a belvárosi részhez képest olcsó, 100, de akár 150, sőt 200 euróval is olcsóbban kaphatjuk meg a bérelni szándékozott apartmanokat, stúdiókat. További megtakarítás, olcsóbb az élelmiszer, zöldség, a gyümölcs, kitűnő turkálók vannak azoknak, akik ruhát akarnak vásárolni, és aki szereti az ilyesfajta szórakozást, könnyűszerrel talál gőzfürdőt, hammant a környéken.
Ha például magyar állampolgár egy stúdiót vásárolna Barbés Rochechouart környékén, nem túlságosan nagyot, például egy 23-25 négyzetmétert, azért kb. százhatvanezer eurót kell fizetnie. Kétszázötvenezer euróért 34 négyzetméteres, háromszázezer euróért 40-42 négyzetméteres stúdió érhető el. Közel hétszázezer eurót kell fizetni egy 90 négyzetméteresért.
Még egy „viszonylag” olcsóbb hely: Belleville
Belleville egy dombon van, Párizs keleti traktusában, egy hosszú, több kilométeres utca vezet fel a központi helyen fekvő, Place de la Republique-től észak-keleti irányba. Az első másfél kilométer (Rue du Fabourg-du-Temple) arab rész, a jellemző, szokásos olcsó boltokkal, és bérelhető ingatlanokkal. Majd kezdődik az ázsiai rész (már az utca neve is megváltozik: rue de Belleville), vietnámiak, kínaiak, kambodzsaiak járnak az utcákon, ez szintén egy másfél kilométeres szakasz. Ugyanaz mondható rá, mint Barbés-ra, az átlag párizsi árakhoz képest egy tíz-tizenöt százalékot lehet fogni az ingatlan-, és bérleti árakon. Belleville-ben egy 45 négyzetméteres apartman kis szerencsével, háromszázötvenezer euró közötti összegért megvásárolható.
Párizs a Szajnáról
Ahhoz, hogy megértsük Párizs elhelyezkedését, érdemes, ha a Szajnáról, például hajóval kezdjük a városnézésünket. A kirándulóhajók többnyire a Bastille tértől magasságából indulnak, és nyugat felé tartva az első állomás Párizs magja, a Szent Lajos-sziget és a Cité, majd a Notre-Dame, a Conciergerie-t, amelyben az Igazságügyi Palota található. Ha jobbra, észak felé nézünk, a kilátást a Városháza, majd a Louvre épülettömbje zárja el, majd felsejlik a színház, a Comédie-Francaise. Ugyanezen a parton található a Tuillériák kertje, és a Concorde.
Ezt követően a Champs-Élysées, majd a Diadalív hatalmas tere következik, és az út Avenue de la Grand Armée néven folytatódik nyugat felé, egészen a La Défense ultramodern városközpontjáig, ahol a mai kor hófehéren csillogó diadalíve pompázik, vas- és üvegpaloták társaságában. (A La Défense üzleti-, bevásárló és szórakoztató központ, ez az összeállítás azonban nem az irodapiacról szól, hanem a magánszemélyek ingatlanpiacáról.) A Diadalív magasságában azonban délnek veszi az irányt a Szajna, a hajók innen fordulnak vissza keletnek. A Szajna déli partján sincs kevesebb látványosság, az Eiffel-torony, Napóleon sírja az Invalidusokkal, az Orsay Múzeum, a Sorbonne, a Latin Negyed (Quartier Latin) a Pantheon. Ez már a diákok birodalma, a Boulevard Saint-Michel, valamint az Odéon környékének nyüzsgő-pörgő világa mozikkal, kávézókkal, gyorséttermekkel, szórakozóhelyekkel, alternatív színházakkal, uszodákkal.
A Diáknegyed, az Odéon, a Pantheon, és a két nagy déli körút környéke
A Sorbonne, a Quartier Latin környéke, a területet észak-déli irányba átfogó Boulevard Saint-Michel, illetve kelet-nyugati irányba átszelő Boulevard Saint-Geirmain környéke turistaparadicsom, beleértve a Pantheon, a Luxembourg-park régióját. Magyar fejjel nehéz felfogni, itt a négyzetméter árak már 2011. harmadik negyedévére átlépték a négyzetméterenkénti nyolcezer eurós árat. A jellemzően már bevándorlók lakta Barbés Rochechouart és Belleville-hez képest, itt szignifikánsabb magasabb árakkal találkozunk, egyrészt a tehetős külföldiek, másrészt a diákok is megdobják a keresletet, harmadrészt ezek a kerületek a párizsi középosztály kedvencei. Párizs V. kerületében már egy 26-30 négyzetméteres apartman bérleti díja 1200-1300 eurót kóstál havonta. A VI. kerületben egy nyolcvan négyzetméteres apartman bérlése minimum 2500 eurós móka havonta, a Boulevard Saint-Geirmain 40 negyven négyzetméteres apartmanja 1350 euróba kerül.
A külvárosok, a banlieu
Az árakon leginkább Párizs közigazgatási területén túl, egyes külvárosokban lehet fogni. Sajnos, ezek egy része egyenesen gettó, rossz állapotban lévő lakótelep. (Történelmi és társadalmi kitérő: Párizsban jellemzően a másod-, harmad generációs, bevándorló fiatalokkal van a gond. Míg az első generációs bevándorlók rendkívül törvénytisztelők, addig az ő gyermekeik, unokáik nem tudják elfogadni azt a helyzetet, hogy lehetőségeik szempontjából csak másodrendű állampolgároknak minősülnek, iskola, munkahely szempontjából elérhetetlen távlatok léteznek számukra a francia középosztályhoz képest.)
A legolcsóbb árak azonban a Párizst körülölelő banlieu északi, észak-keleti részén találhatóak, Le Blanc-Mesnil, Sevran, Clichy-sous-Bois, illetve délnyugati irányban. Utóbbiban kezdődtek a 2005-ös etnikai zavargások, amely során egy éjjel több száz autót gyújtottak fel – jellemzően azon autótulajdonos-bevándorlókét, akik még megengedhették maguknak egy autó fenntartását. Igaz, még itt is találhatók olyan részek, utcák, amelyek jónak minősülnek, és valamivel drágábbak a környezetükben lévőknél. Szemléltetésképpen, míg a nyugati kertvárosokban harmincöt négyzetmétert 800 euróért lehet bérelni, a Szajna déli partján ez 1300, addig ezen a külvárosi részen 800 euró az ötven-hatvan négyzetméteres ingatlan havi bérleti díja.
A párizsi közlekedés
Ha már takarékosságból (józan megfontolásból?) vállaljuk az utazást a külső kerületekből, vagy a külvárosokból, jó hír, Párizsban, miként egész Franciaországban, kitűnő a tömegközlekedés: a metró, a buszok, és a HÉV itteni megfelelője, az RER (Réseau Express Régional) megbízhatóan működik. Az RER Párizs szívétől, a Szent-Lajos szigettől nem egy vonalon húsz-harminc kilométereken keresztül vezet a már hangulatában is vidékies részekig. E sorok szerzője les Baconnets-ben dolgozott, ez déli irányba vitte az felszálló utazót. Ha az ember véletlenül elaludt, a RER-B vonal végállomásán, Saint-Rémy-lès-Chevreuse-ben találta magát, egy vidékies hangulatú településre jutott. (Egyes külvárosi részek lakói állítják azonban, hogy náluk nem mondható jónak a közlekedés, mert az ő régiójukra nem figyelnek a francia tömegközlekedési illetékesek.)
Párizst öt tarifa-zónára osztották,1-2. zóna turisták által leginkább ismert látványosságok vannak, a 3. már a pár kilométerrel távolabbi részeket foglalja magába, a 4. zónába tartozik már például Versailles. Ha valaki repülővel érkezik, távozik, akkor az Aéroport Charles De Gaulle, illetve az Aéroport Orly már az 5. zónában van. A bérletek, a jegyek áráról a tömegközlekedési vállalat, Réseau Autonome des Transport Parisiens (www.ratp.fr) bővebb tájékoztatás is található.