Alig mutatkozott a hajnal az ég keleti peremén, amikor már sorban álltam a bejáratnál, az Alhambrába ugyanis mindennap csupán meghatározott számú látogatót engednek be, így érdemes interneten előre foglalni, vagy egy megfelelő turista irodában befizetni a látogatásra.
Az építkezés a XIII. században, az első Naszrida-uralkodó, I. Muhammad idején kezdődött. A Naszrida-birodalomhoz tartozott ekkor Almeria, Granada, Malaga, Cadiz és Jaen. I. Muhammad utódai folytatták az építkezést, egészen a XV. század elejéig. Az Ibériai-félsziget utolsó mór birodalma, Kolumbusz útjának évében, 1492-ben bukott el, ekkor hódították meg a megerősödött katolikus uralkodók, Izabella és Ferdinánd.
Az épületegyüttes nem szenvedett érdemleges kárt, sőt, a keresztény uralkodók folytatták a granadai emírek munkáját, V. Károly új palotát húzatott fel még a XVI. században, és megépült a Szűz Mária-templom is. (A legtöbb kárt Napóleon kivonuló csapatai okozták.) Az Alhambrában így mind a mór, mind a keresztény építőművészet csodái fellelhetőek, évente több mint kétmillió ember keresi fel, és természetesen a világörökség része.
Az épületkomplexumot négy nagy részre osztanám. Az első rész a fellegvár, az Alcazaba. A második a Naszridák palotái. A harmadik a két keresztény műemlék, V. Károly palotája és a Szűz Mária-templom. A negyedik rész a Generalife, a pompás kertek, nyári paloták hálózata.
Az Alcazaba
A legrégibb rész a fellegvár (Alcazaba), építése I. Muhammad nevéhez fűződik. Hajdanán római és a nyugati gótok által emelt erődök álltak itt, ezek romjait rejti ma a fellegvár mélye. Az Alcazaba különáll a palotarészektől, és Granada főterének szintjéhez képest 140 méterrel magasabban van. Granada valahogy így néz ki a magasból.
Az Alcazaba tornyai közül a legemblematikusabbak a legmagasabb, 27 méteres Őrtorony (Torre de la Vela), a Fegyvertorony (Torre de las Armas) és a Hűségeskü tornya (Torre del Homenaje).
A katonai negyedben – amely az Alcazaba szíve - egykor a vár védőit szállásolták el. A megmaradt romok, a házak alapjai arról tanúskodnak, ezeket is mórok építették, jellegzetes muzulmán házacskák, a bejárat után rögtön kis folyosó látható, és innen nyílnak a szobák, minimum kettő, legfeljebb négy.
Az Alcazaba mellett található V. Károly palotája, amelyet a Granadában megmaradt mórok adóiból építettek fel és egyértelműen a korabeli itáliai építészet reneszánsz stílusjegyeit viseli magán. (A mórok adója évente több tízezer dukátot tett ki, amely jelentős összeg volt.) V. Károly a mézesheteit töltötte Granadában, ekkor határozta el a palota építését, Michelangelo tanítványát, Pedro Machuca mestert kérte fel az alkotásra. A munka 1527-ben kezdődött, és 1550-ben, Machuca halálakor a palota még nem készült el, a munkát Károly fiai fejezték be.
Károly palotája után a Naszridák palotái következnek, sokaknak elsősorban ez az Alhambra, a mór építészet csodája. A Naszridák palotáinak egyik legrégebbike a bíráskodás, a törvénykezés palotája, az El Mexuar. Ennek is az egyik legszebb része a Mexuar-udvar (Patio del Mexuar) és az Aranyozott Terem.
Az Aranyozott Teremben (Cuarto Dorado) fogadták a nagyköveteket - a hatás nem is maradt el, a nagykövetek szembesülhettek Granada erejével, gazdagságával. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy lényegében itt zajlott a törvénykezés.
A Naszridák palotái közül az El Mexuar a legrégebbi, a Comares Palota (El Palacio de Comares) később, I. Juszuf uralkodása idején épült (1333-1354). Itt látható az Alhambra talán leghíresebb (legnagyobbnak biztosan a legnagyobb) belső palotaudvara, a 37 méter hosszú és 24 méter széles Mirtusz-udvar (Patio de los Arrayanes). A középen lévő hosszúkás ciszternát két oldalt mirtuszok veszik körül, és a víz lényegében tükörként működve visszatükrözi az épületeket, az első képen a déli szárny látható, a második képen a Comares Torony.
A Comares Torony.
Jellegzetes arab kerámiacsempék a Comares Palotából.
Stukkók, díszítőelemek sokasága - az arab építőművészet csodái.
Bár kétszer is jártam az Alhambrában (2010 október és 2011 augusztus), a vak véletlen úgy hozta, hogy az egyik leghíresebb rész, az Oroszlános palota (az udvar és a kút) restaurálás alatt állt. Mivel csak saját képekkel dolgozom, így nincs módomban fotót közzétenni, pedig az Oroszlános udvar kútjának 12 oroszlánja azért egyedi, mert az iszlám előírásai szerint tilos embert és állatot ábrázolni, és mégis... Kárpótlásul újabb gyöngyszem, a boltívek ilyen megoldását ugyanis az iszlám építőművészetben is a legelsők között alkalmazták az Alhambra mesterei.
A Szűz Mária templom V. Károly palotájához hasonlóan a keresztény építőművészet remeke. 1581 és 1618 között épült fel, egy régi mecset helyén.
A Partal Palota az Alhambra és a nyári kertek között van félúton, szintén a legrégebbi paloták egyike, tornyainak elnevezése pedig mindig nagyon tetszett, Dámák tornya (Torre de las Damas) Infánsnők tornya (Torre de las Infantas). Ez például a Dámák tornya, mögötte a mélyben már Granada házai láthatóak.
Az egyik leggazdagabban díszített torony egy keresztény asszony sorsa után kapta a nevét (A Fogoly Tornya). Isabel de Solis, akit később Zoraya-nak neveztek, az aktuális uralkodó kedvence volt, ám a törvényes feleség, Aixa ezt nem tűrhette, így a keresztény vetélytársnő ebben a toronyban élt, nagy elszigetelségben. Nem tudom, ez a látvány vigasztalta-e valamennyire, a stukkók, a színek, a geometrikus ábrák ezen a részen rendkívül gazdagok, változatosak.
A granadaiak mindent tudtak a kertépítészetről.
A Generalife - miként korábban szó volt róla - a nyári paloták, kertek hálózata, az egyik legszebb közülük a Generalife-palota (Palacio del Generalife), amelyet az arab uralkodók a Nap dombjára építettek (Cerro de Sol). Sokaknak az Alhambra e kerti részei jönnek be leginkább, szökőkutak, vízcsobogás, madarak éneke, virágok... Bevallom, én is imádom.
Titkos és virágzó kertek.
A nyári kertek felől, a Nap dombjáról így néz ki az Alhambra.
Az Alhambrára a legjobb kilátás Granada Albaycin negyedéből, a San Nicolás-térről nyílik. Ez egy október délutáni fotó a térről, a háttérben a Sierra Nevada láncolatai.
Ezt pedig a búcsúképnek szánom. Jó éjszakát, az Alhambra is aluszik.
