csütörtök, 09 február 2012 12:20

Lengyelország bölcsője

Lengyelország bölcsője Poznan és környéke, itt alapították az első lengyel államot, itt építették fel az ország első fővárosait. A régió napjainkra sem vesztett jelentőségéből, az egyik leggazdagabb, legdinamikusabban fejlődő lengyel terület, vásárok, kiállítások, híres rendezvények hazája. Nagy-Lengyelország (Wielkopolska) bölcsője Poznanban és környékén ringott; itt volt  aszékhelye Mieszko fejedelemnek és az első, 1025-ben megkoronázott lengyel királynak, V itéz Boleszlávnak. Ezzel megalapították az úgynevezett Piast-házat, amelynek története a magyar utazó számára számos rokon vonást mutat a mi Árpád-házunkkal.

szerda, 08 február 2012 02:29

Kréta, az első európai civilizáció

Kréta: kéklő tenger, homokos tengerpart, beljebb két és félezer méter magas hegyek, több ezer éves műemlékek, ligetek, ültetvények, kék-fehér falvak, velencei időkből itt maradt kikötővárosok látványa tárul az utazó elé. A görögöknek tizenötezer kilométer tengerpartjuk, ezerháromszáz szigetük van, a legnagyobb Kréta – írja le irigykedve e sorokat az utazó. „Megáli Nísi”, egyúttal a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, északi partjait az Égei-, a délieket a Líbiai-tenger mossa. A mitológia szerint itt született és nevelkedett Zeusz.

szerda, 08 február 2012 02:12

A török Riviéra

- Figyelj, magyar, tudod, hogy rokonok vagyunk? – hangzik a kérdés a sokadik török ismerőstől. A helyszín, valahol a török Riviéra, amely jelenleg mintegy négyszáz kilométeren keresztül húzódik a Földközi-tenger partján. - Igen, hallottam róla – válaszolom, mert annak idején Isztambulban is többször mondták, sőt, még egy párizsi török gyorsétkezdés is elmesélte, amikor kiderült, Magyarországról érkeztem.

szerda, 08 február 2012 01:51

Meteórák: az égben lebegő kolostorok

Az eredeti görög kifejezés, a Ta Meteóra, ég és föld közti vidéket jelent. És valóban: a Görögország Thesszália tartományának északnyugati-részén lévő gigantikus, torony alakú sziklákon elhelyezkedő kolostorok láttán az utazó eleinte maga is nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy azokat emberi kéz telepítette volna fel több száz méter magasra. Ám más magyarázat nincs, az alacsonyan szálló felhők társaságában „ég és föld között lebegő kolostorokat” a szerzetesek évszázadok szorgos munkájával annak reményében alkották meg, hogy imájuk ily módon könnyebben utat talál Istenhez.


Bizonyára sokan ismerik a ”Készen áll már a híd, körtánc járja Avignonban” kezdetű örökzöld „dalocskát”, mellyel a XII. században épült híd felavatásának állítanak emléket; a dal egyébként a magyar általános iskolai ének-zene könyvekben is szerepel. A híd, hivatalosan Pont Saint-Bénézet, ma már nem íveli át teljesen a Rhone folyót, mert a XVII. században egy áradás elsodorta a túlsó felét, a városhoz közelebb eső „ötven százalék” azonban megmaradt, jó pénzért, mamuszban végig gyalogolhat rajta bárki.

38. oldal / 42