Elemek megjelenítése címkék szerint: Európa
Stockholm: a Vasa-hajó, amely az első kilométer után elsüllyedt
A svéd király parancsára épített Vasa-hajó egy kilométert tudott csupán megtenni 1628-as bemutató útján, majd meglepő hirtelenséggel feltámadott a szél, egyre nagyobb hullámok jöttek, az egyensúlyi problémákkal bíró, rosszul megépített hajó alsó ágyúréseibe betört a víz, és megtörtént a tragédia. 1961-ben emelték ki, tökéletes állapotban, mégpedig azért, mert a Balti-tengerben nem él meg az a hajóféreg, ami például melegebb tengereken szétrágja a hajóroncsokat. Hát ezt a Vasa-hajómúzeumot szerettem volna megnézni a Djurgården szigeten, ahol egyébként még sok más látnivaló van, Abba-múzeum, Skanzen…
Gyerekkel Barcelonában (3. rész): a Rambla és egy magyar bűvész emlékezete
Ez a leghíresebb utca Barcelonában, mondtam a gyereknek, ez a város sétálóutcája, itt mindig nagy a pörgés, valamikor dolgozott itt egy magyar bűvész, István volt a neve, meséljek róla? De Bendegúzt a magyar bűvésznél jobban érdekelte a Rambla galambjainak kergetése, a fagylaltárusok kínálata és a beöltözött élőszobrok. Így hát fagyival szépen végig sétáltunk a Ramblán, a Barcelona Akváriumba ugyanis éppen erre vezetett az utunk. De másnap este még visszatértünk a Ramblára az utcai árusok világító röppentyűi miatt.
Lisszabon: a Belém-torony és a Vasco da Gama-híd
A Belém-tornyot, Lisszabon egyik legnagyobb látványosságát Vasco da Gama expedíciója emlékére építették 1521 és 1526 között, a portugál tengerész és felfedező 1498-ban jutott el Indiába, Afrika és a Jóreménység foka megkerülésével. A Belém-toronyból nagyon szép kilátás nyílik a városra és a Vasco da Gama-hídra is, amelyet 1998-ban, a tengerész és felfedező útjának 500 éves évfordulóján adtak át és jelenleg Európa leghosszabb hídja. Nem véletlenül, első utam ide vezetett, miután leszállt a gép a portugál fővárosban. Magánéleti okok miatt nehéz szívvel indultam el erre az útra, de tudtam, az utazás segíteni fog.
A Trinity College Hosszú Szobája, a legrégibb ír kódex és egy remek panzió
Dublin egyik legjelentősebb turisztikai látványossága a 16. században alapított egyetem, a Trinity College könyvtára. Ennek is a legattraktívabb része, a 18. században épített hetvenméternyi hosszúságú Long Room. Ezért nehéz olyan fotót készíteni róla, amelyen ne nyüzsögnének a látogatók. Ám nem lehetetlen. Ha az ember előre megveszi az online jegyet, majd olyan korán odamegy, hogy első legyen a sorban, bejutás után pedig a hatalmas lépcsőkön azonnal felszalad az első emeleten lévő Hosszú Szobába, akkor még egyedül van a hárommillió kötetes könyvtár 200 ezer legrégibb darabjával.
Gyerekkel Barcelonában (2. rész): a Mágikus Szökőkút és a szelfik
A Fonta Mágica vízsugarai több tucatnyi színárnyalatban táncolnak az aláfestő zene dallamára, ritmusára, és biztos voltam benne, hogy a gyereknek nagyon befog jönni. Kicsit későn kezdődik, este féltízkor, és egyórás az előadás, ám a táncoló, zenélő kút közel van a Plaça Espanya metróállomáshoz, onnan pedig csak kilenc megállóra volt a szállodánk, ráadásul átszállni sem kellett, így tizenegyre már vissza is értünk a Hotel Ronda Lesseps-be.
Gyerekkel Barcelonában (1. rész): Európa legnagyobb ócenáriuma, cápák, pingvinek és koi halak
Európa legnagyobb ócenáriuma Barcelonában van, gyerekkel kitűnő program, de érdemes előre online jegyet venni, mert hosszúak lehetnek a sorok. Még Magyarországon megvettem tehát a jegyeket, és tényleg elég hosszú volt a sor, Bendegúztól kaptam is egy dicséretet, hogy fél perc alatt bent voltunk. A Barcelona Akváriumban mintegy félezer tengeri állatfaj 12 ezer példánya látható, van egy 800 méteres víz alatti alagútja, ahol mozgójárda közlekedik, van cápa, rája, pingvin, és kis tubusból koi halakat is lehet etetni.
Kruja: Hunyadi János albán barátja, Szkander bég várában
Hunyadi János és Szkander bég személyesen sohasem találkoztak, ám folyamatos levelezésben állottak, így például 1455 végén az albánok nemzeti hőse már jelezte Hunyadinak, hogy a török sereg a jövő évben Nándorfehérvár ellen készül. A 15. században ennél a két embernél senki sem tett többet a török balkáni előre nyomulása ellen, így Szkander bég székhelyét, Kruja várát és a múzeumot mindenképpen megakartam nézni. Ott kedves élmény volt: barátságos teremőr kérdezgette, honnét jöttem és amikor megtudta, odavitt a falon lévő Hunyadi-képhez.
Helsinki Katedrális: kánikula, orosz cárok, működő fényképezőgép
Komppal kevesebb, mint két óra alatt jutottam el az észt fővárosból, Tallinnból a finn fővárosba, Helsinkibe. (A tengeri útról itt olvasható részletes úti beszámoló.) Kiszálltam és elindultam a város egyik szimbóluma, a Helsinki Katedrális felé. Amikor legutóbb láttam, csak a második számú gépemmel tudtam megfotózni, az első számú fényképezőgépem ugyanis még Lappföldön kicsúszott a kezemből egy szálloda recepcióján és használhatatlanná vált. A második géppel készült fotókkal ráadásul elégedetlen voltam, a géppel nem volt ihletünk egymáshoz, így szerettem volna pótolni a mulasztást.
Lazaclakoma az úszóvárosban Tallinn és Helsinki között
Emlékszem, egyszer Helsinki kikötőjében vágyakozva néztem a Tallinnba induló kompot. Bárcsak rajta lehetnék ezen az úszó városon, két óra alatt Észtországba érnék, gondoltam. Ám hivatalos úton tartózkodtam Helsinkiben, a Finn Turisztikai Hivatal meghívására, kötött programjaink voltak. Majd az élet úgy hozta, hogy 2018-ban végre felszállhattam az úszó városra, az irány azonban az ellenkezője volt, Tallinnból Helsinkibe. Az óriási komp és a lazaclakoma lenyűgözött.
Észtország: az utolsó 2-es villamos Suur-Paalába
Észtország fővárosa, Tallinn rendkívül felkapott a turisták körében, ezért napközben, Európa egyik legszebb és leginkább épen maradt gótikus óvárosában egymás sarkát tapossák az emberek. Mindezek okán érdemes korán, vagy későn várost nézni, amikor a turistacsoportok még a reggelijüket, vagy már a vacsorájukat fogyasztják szállodájukban. A kései időpontnál csak arra kellett figyelnem, mivel Tallin külvárosában szálltam meg, hogy éjfél körül elérjem a Suur-Paala felé tartó utolsó 2-es villamost, egyébként fizethetem a drága taxit.